6. Vászonzacskó a friss kenyérért
A nagymamák a kenyeret soha nem tartották műanyag zacskóban. Egy tiszta vászon konyharuhába vagy vászonzacskóba csavarták, és egy kenyértartóban vagy a kamrában tárolták. Így a kenyér héja ropogós maradt, a belseje pedig napokig puha és friss.
A műanyag zacskóban a kenyér befülled, a héja megpuhul, és hamarabb megpenészedhet. A vászon ezzel szemben szellőzik, de közben megóvja a kenyeret a kiszáradástól. Ez az egyszerű módszer ma is működik, és sokan újra felfedezik.
Egy másik régi szokás, hogy a kenyeret a vágott felével lefelé tették a deszkára vagy a kenyértartóba. Így a vágott felület nem szárad ki olyan gyorsan, és a következő szelet is friss marad. Apróság, de sokat számít.
Ha mégis kiszáradt a kenyér, a nagymamák abból sem csináltak tragédiát. Bundás kenyér, kenyérleves, zsemlemorzsa vagy pirítós készült belőle, így semmi sem veszett kárba.
