3–4. Nem panaszkodsz folyton, és nem pletykálsz
A harmadik szokás a panaszkodás mértéke. Mindenkinek vannak nehéz napjai, és teljesen rendben van, ha néha kiönti a szívét. Aki azonban minden beszélgetést a saját problémáival kezd és fejez be, mellett az emberek idővel elfáradnak.
A kedvelt emberek is mesélnek a gondjaikról, de közben meghallgatják a másikat is, és észreveszik a jó dolgokat is. Egy-egy vicces történet, egy apró öröm vagy egy jó hír sokat lendít a hangulaton, és a másik is szívesebben oszt meg pozitív dolgokat.
A negyedik szokás a pletyka kerülése. Egy kis pletyka elsőre talán összehozza az embereket, de hosszú távon mindenki elgondolkodik: ha rólam nincs itt, vajon rólam is így beszél? Aki nem beszél ki másokat, az megbízhatóbbnak tűnik, és az emberek szívesebben nyílnak meg előtte.
Ha egy beszélgetés pletykálásba fordul, nem kell kiselőadást tartani. Elég, ha nem csatlakozol, vagy finoman témát váltasz. A többiek hamar megérzik, hogy veled másról érdemes beszélgetni.
