Amikor leszállt az este, más szabályok jártak
A nagyszüleink világában a nap nem csak a munka és a pihenés váltakozásáról szólt. Az este és az éjszaka sokak számára titokzatos időszak volt, amikor másképp kellett viselkedni, mint nappal. A sötétség beálltával egy sor íratlan szabály lépett életbe, amelyeket a családok generációról generációra adtak tovább.
Ezek a hiedelmek ma talán mosolyt csalnak az arcunkra, de akkoriban nagyon is komolyan vették őket. Sok nagymama ma is betart közülük néhányat, és ha rákérdezünk, miért, általában csak annyit mond, hogy így szokás, és jobb nem kockáztatni.
Érdekes, hogy a babonák egy része mögött egészen gyakorlati okok húzódhattak meg. Amikor még nem volt villany, és egy gyertya vagy petróleumlámpa adta az egyetlen fényt, bizonyos dolgokat egyszerűen ésszerűbb volt nappal elvégezni.
Összegyűjtöttünk kilenc régi esti babonát, amelyek a magyar falvakban és városokban egyaránt elterjedtek voltak. Természetesen ezek népi hiedelmek, nem tudományos tények, de kulturális örökségként érdemes megismerni őket.
1–3. Seprés, kölcsönadás és fütyülés
Az első és talán legismertebb esti babona, hogy sötétedés után nem szabad kisöpörni a házból. A hiedelem szerint aki este söpri ki a szemetet, az a szerencsét és a pénzt is kisöpri vele. Sok helyen azt is tartották, hogy ha egy vendég távozik, nem szabad rögtön utána seperni, mert az olyan, mintha végleg el akarnánk küldeni.
A gyakorlati magyarázat egyszerű: gyenge fénynél könnyen kisöpörhettek egy elejtett gyűrűt, pénzérmét vagy más apró, értékes tárgyat. Nappal viszont jól látszott, mi kerül a lapátra.
A második babona szerint este nem adunk kölcsön semmit a házból, se pénzt, se sót, se kenyeret. Úgy tartották, hogy amit sötétedés után kiadunk, azzal a ház bősége is távozik. Ha a szomszéd este jött kölcsönkérni, inkább másnap reggelre ígérték.
A harmadik az esti fütyülés tilalma. A hiedelem szerint aki este fütyül, az a gonoszt hívja magához, vagy elfütyüli a pénzét. Sok nagymama ma is rászól az unokájára, ha az este dudorászva fütyörészik a szobában, és ilyenkor általában nem árul el többet, csak annyit, hogy ezt nem illik.
4–6. Tükör, köröm és a kint felejtett babaruha
A negyedik babona a tükörrel kapcsolatos. Úgy tartották, hogy éjszaka nem szabad tükörbe nézni, mert a sötétben a tükör más világokra nyílhat, és az ember olyat láthat benne, amit nem kellene. Sok helyen ezért a halottas házban le is takarták a tükröket.
Az ötödik a körömvágás tilalma. Este nem vágtak körmöt, mert a hiedelem szerint ez rövidíti az életet, vagy szerencsétlenséget hoz. Ennek is lehetett gyakorlati oka: gyertyafénynél vagy olló helyett késsel könnyű volt megsérülni, és egy elfertőződött seb akkoriban komoly bajt jelentett.
A hatodik babona a csecsemőket védte. Úgy tartották, hogy a babaruhát nem szabad éjszakára kint hagyni száradni, mert a sötétben rontás érheti, és a baba nyugtalan lesz vagy megbetegszik. Az anyák ezért sötétedés előtt mindig behozták a kis ruhákat, akkor is, ha még nem száradtak meg teljesen.
Ma már tudjuk, hogy a hideg éjszakai levegő és a harmat miatt a ruhák nyirkosak maradtak, és egy nedves ruhában a baba valóban könnyebben megfázott. A babona tehát a maga módján a gyerekek egészségét is védte.
7–9. Pénzszámolás, alvás iránya és az utolsó kenyér
A hetedik babona szerint este nem szabad pénzt számolni. A hiedelem azt tartja, hogy aki sötétedés után számolja a pénzét, annak hamarosan nem lesz mit számolnia. Sok idős ember ma is reggel vagy napközben rendezi a pénzügyeit, és este hozzá sem nyúl a pénztárcához.
A nyolcadik babona az alvás irányával kapcsolatos. Úgy tartották, hogy nem szabad úgy aludni, hogy a lábunk az ajtó felé nézzen, mert a halottakat viszik így ki a házból. Sok családban ezért gondosan úgy rendezték be a hálószobát, hogy az ágy ne ebbe az irányba álljon.
A kilencedik babona a kenyérhez kapcsolódik. Sok helyen úgy tartották, hogy éjszakára mindig maradjon kenyér a házban, mert ha az utolsó falatot is megeszik lefekvés előtt, a család szűkölködni fog. A kenyér szent volt, nem dobták ki, és sokan ma is keresztet rajzolnak a kenyér aljára, mielőtt megszegik.
Ezek a babonák egy olyan világról mesélnek, ahol a kenyér, a pénz és az egészség sokkal törékenyebb volt, mint ma. Ha szívesen olvasnál még a régi idők esti szokásairól, nézd meg azt is, milyen szép őszi esti időtöltésekkel múlatták az időt a nagyszüleink. Talán kedvet kapsz hozzá, hogy egy estét te is a régi módon tölts el.