3. Kapros tökfőzelék
A tökfőzelék sokak számára menzás emlék, és nem mindig a legszebbek közül. Nagymamáink változata azonban egészen más volt: friss, reszelt tökből, sok kaporral, egy kevés tejföllel és egy leheletnyi ecettel készült. Savanykás, üde és könnyű étel, amely az ősz elején, a tök utolsó szüretjénél volt a legfinomabb.
A különbség leginkább a frissességben rejlik. A menzák gyakran túlfőzték, a nagymamák viszont csak néhány percig párolták a tököt, így megmaradt a roppanósabb textúrája. A kaprot pedig sosem sajnálták belőle, hiszen a kertben ott nőtt a konyhaablak alatt, így mindig frissen szedték.
Mivel lehet ma feltámasztani? Egy fasírttal vagy egy szelet rántott hússal ugyanolyan jól működik, mint régen. Sokan egy tükörtojással tálalják, ami egyszerű, gyors és laktató vacsora. Vegetáriánus családokban is kedvelt fogás, hiszen önmagában is teljes értékű ételnek érződik.
Egy fontos régi trükk: a tejfölt mindig egy kevés liszttel keverd el, és először temperáld a forró főzelék egy részével. Így nem csomósodik össze, és a főzelék szép, selymes állagú marad, ahogy nagyanyáink tálalták.
