4. Káposztás tészta
A káposztás tészta az a fogás, amelyet vagy nagyon szeretnek, vagy egyáltalán nem, középút szinte nincs. Nagymamáink ősszel, a káposztaszezon kezdetén rendszeresen főzték, hiszen olcsó, kiadós, és kevés alapanyagból is sokakat jóllakat. A karamellizált, édeskés káposzta és a kockatészta egyszerű párosa sok család kedvence volt.
A siker kulcsa a türelem. A lereszelt vagy apróra vágott káposztát egy kevés cukorral, zsíron vagy olajon lassan, akár háromnegyed órán át is pirították, amíg szép aranybarna nem lett. Ezt a lépést sokan ma kapkodva végzik el, pedig pontosan ettől lesz igazán ízletes és karakteres az étel.
Egyesek sósan, sok borssal szeretik, mások egy kis porcukorral megszórva, édesen. A vita valószínűleg sosem dől el, és nem is kell, hogy eldőljön, hiszen a nagymamai konyhában mindkét változatnak helye volt. Az is gyakori volt, hogy a maradékot másnap, újra átpirítva még finomabbnak ítélték.
Aki modernizálná, tehet bele egy kevés pirított hagymát vagy köményt, de a klasszikus változat sem szorul semmilyen újításra. Egy pohár kefir vagy egy tányér savanyúság mellé tökéletes, laktató hétköznapi vacsora.
