1. Készíts belőle lombföldet
Októberben a kertek nagy részét színes szőnyeg borítja, és a legtöbben ilyenkor gereblyével, zsákokkal és egy kis bosszúsággal indulnak neki a lombnak. Sokan zöldhulladékként elszállíttatják vagy egyszerűen kidobják, pedig a lehullott levél a kert egyik legértékesebb, ráadásul teljesen ingyenes kincse. Összegyűjtöttük, mi mindenre használhatod, a brit Királyi Kertészeti Társaság, az RHS tanácsaival.
Az első és talán legértékesebb felhasználás a lombföld. Az RHS szerint a lebomló levelekből képződő lombföld felbecsülhetetlen értékű, ingyenes talajjavító. Laza, morzsalékos, erdei illatú anyag, amely javítja a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét.
Elkészítése egyszerű: gyűjtsd össze a leveleket, és tedd őket kilyuggatott szemeteszsákokba vagy egy drótból készült keretbe. A brit kertészek szerint fontos, hogy a kupac nedves maradjon, és minél nagyobb legyen, mert így gyorsabban bomlik.
A türelem itt kulcsszó. Az RHS szerint a legtöbb levélnek körülbelül két évre van szüksége ahhoz, hogy teljesen lebomoljon. Ha tehát idén ősszel belekezdesz, két év múlva már saját lombföldet használhatsz a kertben.
2. Nem minden levél egyforma
Mielőtt nekiállnál a gyűjtésnek, érdemes tudni, hogy a levelek nem egyformán bomlanak le. Az RHS szerint a tölgy, a bükk és a gyertyán levele bomlik le a legkönnyebben, szinte különösebb munka nélkül.
A vastagabb levelek, mint a juhar egyes fajtái, a dió és a vadgesztenye, sokkal lassabban bomlanak, ezért a brit kertészek szerint érdemes őket előtte felaprítani. A magyar kertekben különösen sok a diófa, így ez sokunkat érint.
A diófa leveléről sok kertész azt tartja, hogy gátolhatja más növények növekedését, ezért érdemes külön kupacban kezelni, és csak jól lebomlott állapotban felhasználni. Az örökzöldek levelei és a fenyőtű pedig az RHS szerint inkább a hagyományos komposztba valók, mint a lombföldkészítéshez.
Itt egy gyors összefoglaló arról, melyik levéllel mit érdemes kezdeni, ha a kertedben többféle fa is áll:
| Levél | Mit kezdj vele? |
|---|---|
| Tölgy, bükk, gyertyán | lombföldnek, akár aprítás nélkül |
| Dió, juhar, vadgesztenye | aprítsd fel, és külön kezeld |
| Örökzöld levél, fenyőtű | inkább a komposztba |
| Beteg, foltos levél | ne használd fel, szállíttasd el |
3. Takard vele az ágyásokat
A lomb nemcsak két év múlva hasznos, hanem már idén télen is. A frissen összegyűjtött levelek kiváló takarást adnak az évelőágyásoknak, a rózsatöveknek és a fagyérzékeny növényeknek. Megvédik a gyökereket a kemény fagyoktól, és megakadályozzák, hogy a talaj kiszáradjon.
Az RHS szerint a fiatalabb, kevésbé lebomlott lombföld is kitűnően használható mulcsként és talajjavítóként. Ha pedig a leveleket egyszerűen az ágyásokra teríted, tavaszra szépen elkezdenek lebomlani, és tápanyaggal gazdagítják a talajt.
A takarásnál ügyelj arra, hogy a levelek ne tapadjanak közvetlenül a növények szárához, és ne legyenek túl vastag, összetömörödő rétegben. A felaprított lomb sokkal jobban szellőzik, és kevésbé hajlamos a penészedésre.
Tavasszal, amikor a növények újra hajtani kezdenek, a takarást óvatosan ritkítsd meg, vagy dolgozd be a talaj felső rétegébe. Így a talaj gyorsabban felmelegszik, a növények pedig a lebomló levelek tápanyagát is hasznosíthatják.
4. Tedd a komposztba
Ha van komposztálód, a lehullott lomb ott is aranyat ér. A komposzt ugyanis akkor bomlik le a legjobban, ha a zöld, nitrogénben gazdag anyagok, például a fűnyesedék és a konyhai zöldséghulladék mellé barna, szénben gazdag anyag is kerül, és a száraz lomb pontosan ilyen.
Ősszel a kertben rengeteg zöld hulladék keletkezik, a levágott évelőktől a kiszedett egynyári virágokig. A lombbal rétegezve ezek sokkal szebben, szagmentesebben bomlanak le, és a komposzt nem lesz nyálkás, büdös.
Az RHS szerint az örökzöld levelek és a fenyőtű is jobban hasznosulnak a hagyományos komposztban, mint a lombföldkupacban. Érdemes tehát ezeket inkább ide tenni, kisebb adagokban, a többi anyaggal keverve.
Egy fontos szabály: a beteg növényekről származó levelek, például a rozsdás, lisztharmatos vagy feketefoltos rózsalevél, ne kerüljenek a komposztba. A kórokozók ugyanis túlélhetik a komposztálást, és jövőre újra megfertőzhetik a kertet.
5. Hagyj egy kupacot a sünöknek
A kert nemcsak a miénk, hanem rengeteg apró élőlényé is, és ősszel a lomb számukra életmentő lehet. A sünök például gyakran lombkupacokban, sövények alján és bokrok tövében töltik a telet, ahol a levelek védelmet adnak a hideg ellen.
Ha a kert egy félreeső sarkában hagysz egy kupac lombot, néhány ágat és gallyat, azzal a süntől a katicabogárig sok hasznos állatnak teremtesz téli menedéket. Ezek az állatok pedig tavasszal a kártevők elleni harcban lesznek a segítőid.
Fontos, hogy ezt a kupacot tavaszig ne bolygasd. Ha mégis el kell mozdítanod, nagyon óvatosan, kézzel kezdd, mert egy téli álmot alvó sün megzavarása vagy megsérülése nagy baj lehet számára.
Egy ilyen vadon hagyott sarok ráadásul semmilyen munkát nem igényel. Kevesebb gereblyézés, kevesebb zsák, és közben a kert élővilága is gazdagabb lesz. Ennél jobb üzletet aligha köthetsz a kertben.
6. Használd a fűnyírót
Az utolsó tipp a gyepre vonatkozik. A gyepen hagyott, összetapadt levelek alatt a fű könnyen besárgul és befülled, ezért a lombot mindenképp érdemes onnan eltávolítani. Ehhez azonban nem feltétlenül kell gereblye.
Az RHS profi tippje szerint a lombot a gyepről egy fűgyűjtős, forgókéses fűnyíróval is össze lehet szedni. A gép közben fel is aprítja a leveleket, és a tápanyagban gazdag fűnyesedék is a kupacba kerül, ami felgyorsítja a lebomlást.
Ha nincs fűgyűjtőd, a fűnyíróval a gyepen is felaprózhatod a vékonyabb lombréteget. Az apró levéldarabok lehullnak a fűszálak közé, és ott lassan lebomlanak, tápanyagot adva a gyepnek.
Összességében a lehullott lomb egyáltalán nem teher, hanem ajándék. Egy kis odafigyeléssel ingyen talajjavítót, takaróanyagot és komposztot kapsz, a kerti élővilág pedig hálás lesz a téli menedékért. Ha pedig további őszi kerti teendőkre is kíváncsi vagy, nézd meg az októberi kerti teendőkről szóló cikkünket.