Este: Tévémaci és korai lefekvés
Az este már a tévé körül zajlott. A család összegyűlt a készülék előtt, és együtt nézték azt a pár műsort, ami éppen ment. Választék nem nagyon volt, de ettől minden adásnak különleges súlya volt, és hétfőn az iskolában vagy a munkahelyen mindenki ugyanarról beszélt.
A kisebbek számára az este fénypontja a mese volt. A Tévémaci jelezte, hogy ideje ágyba bújni, és ezt a gyerekek többsége szó nélkül el is fogadta. A fogmosás, a pizsama és egy rövid esti ima vagy mese után már aludt is mindenki.
A felnőttek is korán feküdtek, hiszen másnap korán kezdődött a munka. A vasárnap este kicsit mindig szomorkás volt, mert vége lett a pihenésnek, de a hétfőt sokan nyugodtabban kezdték, mert a hétvégén tényleg ki tudtak kapcsolni.
Persze nem volt minden rózsaszín a hetvenes években, és sok mindenből hiány volt. Mégis, ha valaki ma visszagondol ezekre a vasárnapokra, általában mosolyogva teszi. A közös ebéd, a lassú délutánok és az esti mese olyan emlékek, amiket semmilyen modern kényelem nem tud pótolni.