3–4. Diótörés és kézimunka
A harmadik időtöltés a diótörés volt. Ősszel a padláson száradó diót a hosszú estéken törték fel a konyhaasztal körül ülve. A gyerekek is kivették a részüket belőle, és persze közben a fele dió a szájukba vándorolt.
A megtisztított dió aztán a karácsonyi bejglibe, a diós kalácsba és a különféle süteményekbe került. Aki ma is diótörésre adja a fejét, az tudja, hogy ez a monoton munka egészen megnyugtató tud lenni, főleg ha közben jó zene szól vagy kellemes beszélgetés folyik.
A negyedik a kézimunka, a kötés, a horgolás és a hímzés. A nagymamák őszi estéken készítették el a téli sálakat, zoknikat és pulóvereket, és közben a kislányokat is megtanították a fortélyokra. Egy-egy kötött darab így nemcsak ruhadarab volt, hanem családi kincs is.
Ma újra divatba jött a kötés és a horgolás, és sok fiatal is szívesen tanulja. Ha van otthon egy nagymama vagy egy idősebb rokon, érdemes megkérni, hogy tanítson meg néhány alapöltésre, mert ez nagyszerű közös program lehet.