1. Szódabikarbóna
Nagymamáink háztartása nem volt tele drága tisztítószerekkel és kütyükkel, mégis minden működött, és mindenre akadt megoldás. A titok az volt, hogy néhány egyszerű, olcsó dolgot mindig kéznél tartottak, és pontosan tudták, mire használhatók. Összegyűjtöttük azt a kilenc dolgot, amely szinte minden régi magyar konyhában és kamrában ott volt, és ma is sok bosszúságtól megkímélne minket.
Az első a szódabikarbóna, amely a nagymamák igazi mindenese volt. Került belőle a tésztába, a kiégett lábos aljára, a hűtőbe a szagok ellen, és a szőnyegre is, ha valami ráömlött. Egy doboz belőle alig kerül valamibe, mégis számtalan helyzetben segít.
A hűtőben egy nyitott tálkában elhelyezve megköti a kellemetlen szagokat, a mosogatóban pedig egy kis vízzel pépesítve kíméletes súrolószerként működik. A régi gázsütők és tepsik makacs, odaégett foltjaira is sokan esküsznek vele, különösen, ha egy éjszakára rajta hagyják.
Érdemes mindig két dobozzal tartani belőle: egyet a konyhában, sütéshez, egyet pedig a takarítószerek között. Így sosem keveredik össze a kettő, és mindig ott van, amikor épp szükség lenne rá.
2. Háztartási ecet
Ha a szódabikarbóna volt a nagymamák egyik mindenese, akkor a másik biztosan az ecet. Egy üveg háztartási ecet ott állt minden kamrában, és nemcsak savanyításra használták. Vízkőoldásra, ablaktisztításra, a mosógép és a kávéfőző karbantartására egyaránt bevetették.
A vizes, meszes víz nyomait a csaptelepről és a zuhanyfejről is könnyen eltávolítja, ha egy kis ideig áztatják benne. Az ablakokra hígítva, újságpapírral eldörzsölve csíkmentes tisztaságot adott, ami ma is működik, bár az újság helyét sokaknál átvette a mikroszálas kendő.
Fontos azonban tudni, hogy az ecet nem mindenre jó. A márványra, a gránitra, a fa felületekre és bizonyos gumitömítésekre kifejezetten káros lehet. Erről ebben a cikkünkben részletesen írtunk, érdemes elolvasni, mielőtt mindent ecettel kezdenél súrolni.
A nagymamák egyébként gyakran tettek egy kevés ecetet az öblítővízbe is, hogy a ruhák puhábbak legyenek. Ez a trükk ma is ismert, de érdemes előtte megnézni a mosógép gyártójának ajánlását.
3. Varródoboz
Egy régi fém kekszes doboz, benne cérnák, tűk, gombok, biztosítótűk és egy gyűszű: szinte mindenki ismeri ezt a látványt a nagymamája szekrényéből. A varródoboz nem luxus volt, hanem alapfelszerelés, hiszen a ruhákat nem dobták ki egy leszakadt gomb vagy egy kis szakadás miatt.
Ma sokan egy elvesztett gomb miatt is új inget vesznek, vagy elviszik a ruhát a varrodába, pedig egy gomb felvarrása alig öt perc. Egy egyszerű varrókészlet néhány alapszínű cérnával és pár tűvel bárhol elfér, és rengeteg pénzt spórolhat meg.
Nem kell hozzá drága, gyári készlet, sőt a legjobb, ha magad állítod össze abból, ami otthon amúgy is van. Egy régi süteményes doboz vagy egy cipősdoboz is tökéletes tárolónak. Ami semmiképp ne hiányozzon belőle:
- fehér, fekete, szürke és sötétkék cérna
- különböző méretű tűk és egy tűbefűző
- biztosítótűk és néhány tartalék gomb
- egy kis olló és egy mérőszalag
A nagymamák ráadásul minden ruháról levágták a gombokat, mielőtt rongynak vagy kidobásra szánták volna. Így a dobozban mindig akadt egy hasonló darab, ha valahonnan hiányzott egy.
4. Befőttesüvegek
A nagymamák soha nem dobtak ki egyetlen befőttesüveget sem. Elmosták, a kupakjával együtt eltették a kamrába, és amikor jött a befőzés ideje, mindig volt miben eltenni a lekvárt, a savanyúságot vagy a paradicsomot. Egy üveg régen értéknek számított, és ez a szemlélet ma is hasznos.
A befőttesüveg nemcsak befőzésre jó. Tárolható benne liszt, rizs, bab, lencse vagy tészta, így a kamrában rend lesz, és a molyok sem jutnak be az ételekbe. Átlátszó, így azonnal látszik, miből fogyott ki a háztartás.
Ma sokan műanyag dobozokat vásárolnak ugyanerre a célra, pedig az üveg tartósabb, nem veszi át az ételek szagát, és jól tisztítható. Egy szép sorban álló üvegsor ráadásul a konyhát is barátságosabbá, rendezettebbé teszi.
Egy apró tipp: a kupakok belső oldalára írd fel filccel, mi van benne és mikor tetted el. Így sosem kell találgatni, és a régebbi dolgok sem vesznek el a polc hátsó részén.
5. Gyertya és gyufa
Régen az áramszünet nem volt ritkaság, és a nagymamák mindig felkészültek rá. Egy fiókban vagy a konyhaszekrény tetején mindig ott volt néhány gyertya és egy doboz gyufa. Ha elment az áram, pillanatok alatt fény lett a lakásban, és senki sem kezdett el pánikolni.
Ma hajlamosak vagyunk mindent a telefonra bízni, de ha az lemerül, vagy a vihar miatt órákig nincs áram, hirtelen kiderül, milyen kiszolgáltatottak vagyunk. Egy egyszerű gyertya és egy doboz gyufa továbbra is a legmegbízhatóbb tartalék.
Érdemes mellé egy elemes zseblámpát és néhány tartalék elemet is tartani, hiszen a nyílt láng mindig óvatosságot igényel. Gyertyát soha ne hagyj felügyelet nélkül, különösen függöny vagy könnyen gyulladó tárgyak közelében.
A nagymamák a gyertyacsonkokat sem dobták ki: összegyűjtötték, és ha elég összegyűlt, újraöntötték őket. Ez ma is kedves, családi program lehet egy hűvös őszi délutánon.
6. Vászon konyharuhák és rongyok
A papírtörlő viszonylag új találmány, a nagymamák konyhájában helyette vászon konyharuhák és puha rongyok voltak. Egy részüket a tányérok törlésére használták, egy részüket a tűzhely és a pult letörlésére, a legkopottabbakat pedig a padló felmosására.
A kiselejtezett pamutpólók, lepedők és törölközők soha nem kerültek a kukába. Felvágták őket rongynak, és hosszú évekig szolgáltak még. Ez nemcsak spórolás volt, hanem egy olyan szemlélet, amelyet ma környezettudatosságnak neveznénk.
Miért érdemes visszatérni hozzá? Mert egy doboz papírtörlő gyorsan elfogy, és havonta szép összeget elvihet. Mit használj helyette? Néhány jó minőségű vászon konyharuhát és egy kosárnyi újrahasznosított rongyot, amelyeket a mosógépben egyszerűen kimoshatsz.
A vászon konyharuha ráadásul az üvegpoharakat is szebben, szöszmentesen szárazra törli. Nem véletlen, hogy a vendéglátóhelyeken ma is előszeretettel használják.
7. Jól feltöltött kamra
A nagymamák kamrájában mindig volt liszt, cukor, só, olaj, rizs, tészta, bab és néhány üveg befőtt. Nem a felhalmozás miatt, hanem azért, mert tudták, hogy egy váratlan vendég, egy betegség vagy egy havazás miatt nem mindig lehet azonnal boltba menni.
Egy jól feltöltött kamra ma is nagy biztonságot ad. Ha tudod, hogy otthon van mindenből egy kevés tartalék, sokkal nyugodtabb vagy, és a spontán vásárlásokon is sokat spórolhatsz. Egy pakk tészta és egy üveg paradicsomszósz bármikor megment egy hétköznapi vacsorát.
A lényeg a forgatás: mindig a régebbi terméket használd el először, az újat pedig tedd hátra. A nagymamák ezt magától értetődően csinálták, ma viszont sokan a polc hátulján felejtik a lejárt termékeket.
Érdemes havonta egyszer átnézni a kamrát, és feljegyezni, miből fogyott ki a tartalék. Így a bevásárlás is tervezhetőbb, és nem kell a legdrágább időpontban, rohanva pótolni a hiányzó alapanyagokat.
8. Szárított gyógynövények
A nagymamák kamrájának polcán mindig ott voltak a vászonzacskók vagy papírzacskók a szárított kamillával, hársfavirággal, csipkebogyóval és mentával. Nyáron maguk gyűjtötték vagy a kertben termesztették őket, és ősszel, télen ebből főzték a meleg teát a hideg estéken.
A gyógynövényteák ma is kedveltek, és egy csésze meleg tea valóban megnyugtató lehet egy fárasztó nap után. Fontos azonban tudni, hogy a gyógynövények nem helyettesítik az orvosi kezelést, és bizonyos gyógyszerekkel kölcsönhatásba is léphetnek. Ha rendszeresen szedsz valamilyen gyógyszert, érdemes megkérdezni a gyógyszerészt.
A szárításhoz a nagymamák egy száraz, szellős, árnyékos helyet használtak, például a padlást vagy a kamrát. A gyógynövényeket kis csokrokba kötve, fejjel lefelé lógatták, majd ha teljesen kiszáradtak, jól záródó edénybe tették őket.
Egy kis fűszer- és gyógynövénykert a balkonon is kialakítható. A menta, a citromfű és a kakukkfű cserépben is szépen fejlődik, és egész nyáron friss alapanyagot ad a teához és a főzéshez.
9. Papír alapú telefonkönyv és receptfüzet
A lista utolsó eleme talán a legmeglepőbb, mégis az egyik legfontosabb. A nagymamák egy kis füzetben tartották a fontos telefonszámokat, címeket és születésnapokat, egy másikban pedig a családi recepteket. Ma mindez a telefonunkban van, de mi történik, ha a telefon elromlik vagy elveszik?
Egy papírra írt lista a legfontosabb számokkal, például a háziorvos, a gyerekek, a szomszéd és a vízvezeték-szerelő elérhetőségével, bármikor aranyat érhet. Érdemes a hűtő oldalára vagy egy fiókba tenni, ahol a család többi tagja is könnyen megtalálja.
A kézzel írt receptfüzet pedig sokkal több, mint egy gyűjtemény. Ez egy családi kincs, amely generációkon át öröklődik, és a nagymama kézírásával különleges érzelmi értéket hordoz. Aki szeretné, ebben a cikkünkben azt is megnézheti, milyen régi holmik érhetnek ma komoly összeget.
Ahogy a kilenc dologból is látszik, a nagymamák háztartása nem a bőségről, hanem az előrelátásról szólt. Ezek az egyszerű szokások ma is sok pénzt, időt és idegeskedést spórolhatnak meg, és egy kis nosztalgiát is visznek a mindennapokba.