1–2. „Muszáj” és „egyelőre”
A helyesírás sokunk számára az iskolapadot idézi: a diktálásokat, a piros tollas javításokat és a rettegett helyesírási dolgozatokat. Felnőttként azonban sokan úgy érzik, hogy már nem számít annyira, hiszen a telefon úgyis kijavítja. Pedig vannak hibák, amelyek makacsul tartják magukat, és a legjobb tanulókkal is előfordulnak. Összegyűjtöttünk tízet, nézd meg, hány esetben írod helyesen.
Az első a muszáj szó, amelyet rengetegen írnak ly-nal, muszály alakban. Pedig a helyes forma a j-s muszáj. A szó egyébként idegen eredetű, és talán éppen ezért okoz annyi fejtörést. Egy egyszerű trükk: gondolj arra, hogy a muszáj szóban nincs semmi lyuk, ezért nem kell bele ly.
A második az egyelőre szó, amelyet sokan egyenlőre alakban írnak. Az egyelőre jelentése: most, ebben a pillanatban, átmenetileg. Az egyenlőre alak ebben az értelemben hibás, hiszen az egyenlőség fogalmára utalna. Érdemes megjegyezni: egyelőre, n nélkül.
Ez a két hiba annyira gyakori, hogy sokan már helyesnek is hiszik a hibás alakot. A közösségi oldalakon, a hirdetésekben és még a hivatalos levelekben is gyakran felbukkannak, pedig egy kis odafigyeléssel könnyen elkerülhetők.
3–4. „Lesz” és „hülye”
A harmadik a lesz szó, amelyet meglepően sokan írnak két s-sel, lessz alakban. A helyes forma azonban egyetlen s-sel írandó: lesz. A kiejtésben néha valóban hosszabbnak halljuk, de az írásban ezt nem jelöljük. Ugyanez igaz a tesz, vesz, visz szavakra is.
Érdekes, hogy a múlt idejű alakban már valóban megjelenik a kettőzött mássalhangzó: lett, tett, vett, vitt. Talán ez is hozzájárul a zavarhoz. A jelen időben azonban mindig egy s-sel írjuk: lesz, tesz, vesz.
A negyedik a hülye szó, amelyet sokan hüje alakban írnak, mert a kiejtésben az ly és a j ugyanúgy hangzik. A helyes forma azonban ly-nal írandó: hülye. Ez is azok közé a szavak közé tartozik, amelyeket egyszerűen meg kell tanulni.
A kiejtés és az írás közötti különbség az ly és a j esetében különösen sok fejtörést okoz. A magyar nyelvben a két hang ma már ugyanúgy hangzik, de az írásban hagyományosan megkülönböztetjük őket.
5–6. „Ehhez” és a j-ly szavak
Az ötödik az ehhez és az ahhoz szó, amelyeket sokan egy h-val írnak: ehez, ahoz. A helyes alak azonban két h-val írandó, mert a szó az ez és a -hoz rag összetételéből jön létre, és a z hasonul a h-hoz. Így lesz belőle ehhez és ahhoz.
Ugyanez a szabály érvényes a többi hasonló alakra is: ezzel, azzal, ennek, annak, ebben, abban. Ha az ez vagy az szóhoz ragot illesztünk, a z mindig hasonul a rag első mássalhangzójához. Ez elsőre bonyolultnak tűnik, de egy kis gyakorlással könnyen megjegyezhető.
A hatodik a j-s és ly-os szavak csoportja. A magyar nyelvben számos szót ly-nal írunk, például a lyuk, a gólya, a kályha, a folyosó, a súly, a király és a hely szavakat. Ezeket nem lehet szabállyal levezetni, egyszerűen meg kell tanulni őket.
Az iskolában sokan tanultak erre kis versikéket és listákat, amelyek segítettek megjegyezni az ly-os szavakat. Ha bizonytalan vagy, a helyesírási szótár vagy egy gyors keresés mindig segít.
7–8. A hónapok, napok és a kérdő -e
A hetedik hiba, hogy sokan nagybetűvel írják a hónapok és a napok nevét: Október, Hétfő, Vasárnap. Az angol nyelv hatására ez egyre gyakoribb, pedig a magyar helyesírás szerint ezeket mondat közben kisbetűvel írjuk: október, hétfő, vasárnap. Csak a mondat elején kell nagybetű.
Ugyanez a szabály vonatkozik az ünnepek többségére is: a karácsony, a húsvét és a pünkösd mondat közben kisbetűvel írandó. A magyar helyesírás ebben következetes, csak meg kell szokni a szabályait.
A nyolcadik a kérdő -e szócska, amelyet kötőjellel kell az igéhez kapcsolni: eljössz-e, tudod-e, láttad-e. Sokan egybeírják vagy különírják, pedig a helyes forma a kötőjeles. Ez a kis szócska a kérdést jelzi, és fontos szerepe van a mondatban.
Érdekes, hogy a beszédben gyakran el is hagyjuk, és csak a hanglejtéssel jelezzük a kérdést. Írásban azonban, ha használjuk, mindig kötőjellel kapcsoljuk az igéhez.
9–10. Vessző a „hogy” előtt és az egybeírás
A kilencedik a vessző elhagyása a hogy kötőszó előtt. A magyar helyesírás szerint a mellékmondatot bevezető hogy elé vesszőt kell tenni: tudom, hogy igazad van; azt mondta, hogy holnap jön. Ezt a vesszőt nagyon sokan elhagyják, különösen az üzenetekben és a közösségi oldalakon.
A vesszőhasználat a magyar helyesírás egyik legnehezebb része, de a hogy előtti vessző szabálya viszonylag egyszerű. Ha a hogy egy új mellékmondatot vezet be, elé vesszőt teszünk. A legtöbb esetben ez így van.
A tizedik az egybeírás és a különírás. Sokan bizonytalanok abban, hogy a viszontlátásra vagy a jó éjszakát alakot hogyan kell írni. A helyes forma: viszontlátásra egybeírva, jó éjszakát pedig külön. A boldog születésnapot is két szóban írandó.
Ha a régi szavak is érdekelnek, ebben a cikkünkben tizenkét olyan magyar szót gyűjtöttünk össze, amelyet a mai fiatalok már nem értenek. Hány hibát ismertél fel a tíz közül?