Az S&P mindemellett kiemeli azokat a kormányzati terveket, amelyek a piactorzító ár- és árréskorlátok fokozatos kivezetését célozzák, ez ugyanis a hitelminősítő szerint csökkentheti a költségvetési kockázatokat. Ezek a tervek kiszámíthatóbb, a beruházások szempontjából vonzó környezetet teremthetnek, előkészítve a 2030-as euróövezeti csatlakozási cél eléréséhez szükséges szerkezeti kondíciók kialakítását – áll az S&P elemzésében.
A cég az idén 1,6 százalékos, jövőre 2,4 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban. Ennek elsődleges hajtóereje az S&P szerint továbbra is a magánszektor fogyasztása marad, amelyet a javuló közbizalom és a bérek emelkedése támaszt alá. Az S&P azzal számol, hogy a 2027-2029-es időszakban a magyar hazai össztermék éves átlagban 2,3 százalékkal bővülhet, bár a cég szerint a globális kereslet ingadozásaiból és az energiaárakból eredő kockázatok továbbra is érvényesülnek. Ebben a környezetben a hitelminősítő azt valószínűsíti, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány 2027-ben csökkenésnek indul, bár még abban az évben is eléri a 5,25 százalékot.
Az S&P kiemeli azt is, hogy az áprilisi választások óta jelentősen javult a piaci hangulat: a forint 6 százalékkal erősödött az euróhoz képest, a 10 éves futamidejű magyar állampapír hozama pedig a március végi 7,5 százalék körüli szintekről május közepéig 5,7 százalékra csökkent.
Ez azt jelzi, hogy erősödik a magyar szuverén adósság iránti befektetői kereslet és csökkennek a kockázati felárak, mindez pedig lehetővé teszi a hitelköltségek csökkenését – hangsúlyozza a hitelminősítő.
Az S&P várakozása szerint a GDP-hez mért nettó magyar államadósságráta 2027-ben 74 százalékon tetőzik, majd csökkenésnek indul.
A cég hangsúlyozta: a magas államadósságráta ellenére nem érzékel közvetlen finanszírozási kockázatokat az állami szektorban.
(MTI)
