Megerősítette változatlan negatív kilátással Magyarország hosszú és rövid futamú hazai és külső államadósság-kötelezettségeinek befektetési ajánlású, „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő. A péntek este Londonban bejelentett döntés indoklásában az S&P kiemelte: az új magyar kormány deklarált célja, hogy Magyarország 2030-ig csatlakozzon az euróövezethez. A hitelminősítő szerint a kormánynak jelentős mozgástere van arra, hogy új törvényekkel szakpolitikai módosításokat hajtson végre a költségvetés, a beruházások, a gazdaság, az igazságszolgáltatás, a közbeszerzések és a szociális szféra területén.
A szuverén besorolás negatív kilátása ugyanakkor a következő két év költségvetési és gazdasági stabilitását terhelő kockázatokat tükrözi – fogalmaz a hitelminősítő elemzése. Az S&P szerint a kis és nyitott, az Európai Unióval jelentős kereskedelmi kapcsolatokat fenntartó magyar gazdaság fizetésimérleg-pozíciója, növekedése és költségvetési teljesítménye szempontjából potenciálisan nagy előnyökkel járhat a konvergencia és az EU-partnerekkel folytatott koordináció szakpolitikai keretrendszerének javulása. A hitelminősítő megállapítja ugyanakkor, hogy jóllehet, az EU-hoz fűződő viszonyrendszer javul, a magyar közfinanszírozási rendszer kilátásai romlanak.
A cég közölte: várakozása szerint a magyar államháztartási hiány az idén eléri a hazai össztermék (GDP) 6,75 százalékát, mindenekelőtt az országgyűlési választások előtti költekezés miatt.
Ennek a költségvetési ösztönzésnek a visszafordítása politikailag nehéznek bizonyulhat, különösen akkor, ha a Hormuzi-szoros a következő negyedévben is zárva marad, és így hosszabb ideig magas szinten rögzül a nyersolaj és földgáz világpiaci árfolyama – áll az S&P elemzésében. A hitelminősítő ugyanakkor 2027-re már érzékelhető javulást valószínűsít a költségvetési helyzetben, mindenekelőtt az összes nagy állami kiadási szerződés bejelentett felülvizsgálati szándéka, az élsportra és a kormányzati kommunikációra fordított kiadások racionalizálása, valamint a vagyonadó bevezetése és a jövedelemadózásban megjelenő szélesebb körű progresszív elemek miatt.
