4. A tárcsás telefon
Vezetékes telefon a nyolcvanas években messze nem volt minden lakásban, sokan évekig vártak rá. Aki viszont kapott, az büszkén helyezte el az előszobában vagy a nappaliban, gyakran egy külön kis telefonasztalon, mellette a telefonkönyvvel és egy jegyzetfüzettel.
A tárcsás telefon hangja, a tárcsa jellegzetes kattogása és a nehéz kagyló súlya ma is sokak fülében cseng. A hosszabb telefonszámok tárcsázása időbe telt, és ha elrontották, kezdhették elölről. A gyerekek persze imádták tárcsázni, még ha nem is volt kit felhívni.
Aki nem rendelkezett saját telefonnal, az a szomszédhoz vagy a sarki telefonfülkéhez ment. A telefonfülkékben érmét kellett bedobni, és a beszélgetés hossza is ettől függött. Sokszor sor állt előtte, és a várakozók türelmetlenül figyelték a bent beszélőt.
A régi tárcsás telefonok ma dekorációként is népszerűek, és sok retró lakberendezésben feltűnnek. A vezetékes telefon egyébként is lassan eltűnik a háztartásokból, a mobiltelefonok szinte teljesen kiszorították.