A társasági vonatkozás és a recept továbbadása
Egy jó recept nemcsak az összetevőkről szól, hanem a helyzetről is amiben megszületik. Aznap este sokat beszéltünk arról, ki hogyan szereti a fasírtot, ki tesz bele több fűszert, ki szereti olajban sütni és ki a sütőben. Ezek a beszélgetések teszik élővé a recepteket, mert mindenki beleteszi a saját emlékét és preferenciáját. Nem meglepő, hogy a legegyszerűbb variáció vált a kedvenccé: nem a trükkök, hanem a közösen megélt ízek maradtak meg.
Végül nincs különösebb titok. Ez a fasírt attól lesz emlékezetes, hogy egyszerre egyszerű és becsületes. Amikor legközelebb vendégeket várok, nem azon izgulok, hogy mennyire különleges a fogás, hanem azon, hogy legyen elég friss petrezselyem és szóba elegyedhessek azokkal, akik hozzám ülnek. Az ilyen esték miatt érdemes sütni, nem a recept miatt, hanem a közös pillanatok miatt.
Recept:
500 gramm sertés darálthús
két zsemle
egy házi tojás
fél csokor friss petrezselyem
két gerezd fokhagyma
fűszerpaprika, só, bors
zsemlemorzsa
Elkészítés:
A zsemléket áztassuk vízbe, amíg ázik, tegyük egy tálba az összes alapanyagot a zsemlemorzsán kívül, majd alaposan gyúrjuk össze. Ha ez megvan, nyomkodjuk ki a vizet a zsemléből, majd azt is adjuk a masszához és gyúrjuk át vele. Ha túl hígnak érezzük, szórhatunk bele zsemlemorzsát, ami felszívja a nedvességet, bár ez a fasírt pont a nedvességtől olyan zamatos. Majd bele kell forgatni zsemlemorzsába a kis gombócokat, amiket formázunk és forró olajban ki kell sütni.
Tipp: Az Én hozzávalóim gluténmentesek, így érzékenyek is fogyaszthatják!








