A műanyagmentes hőszigetelés ma már nem egy olyan dolog, amitől félnünk kéne, hanem egyre inkább valós alternatíva, amit akár a leghétköznapi építkezéseknél is használnak. Az északi országokból érkező megoldások azt mutatják, hogy egy korszerű, energiatakarékos ház polisztirol nélkül is működhet, sőt, hosszú távon ezerszer fenntarthatóbban.
A polisztirol kétségtelenül gyors és olcsó megoldás a szigetelésre. Ugyanakkor ritkábban esik szó arról, hogy kőolajból készül, jelentős a karbonlábnyoma, és az újrahasznosítása komoly kihívás. Miközben a ház üzemeltetés közben energiát takarít meg, már az építéskor komoly környezeti terhelés keletkezik.
Ráadásul a polisztirol idővel öregszik, az UV-sugárzás és a nedvesség hatására romlik az állapota, és néhány évtized múlva problémás hulladékká válik. A műanyag párazáró fóliákkal együtt zárt rendszert alkot, amely nem engedi a falak természetes „lélegzését”. Ez növeli a páralecsapódás és a penészedés kockázatát, sőt a teherhordó szerkezetek élettartamára is hatással lehet.
Az északi országok más utat választottak
Az ökológiai és műszaki kockázatok miatt egyre több építész fordul Észak-Európa felé. A skandináv országokban
- ahol a házak extrém időjárási viszonyok között állják a sarat, fagyban, nedvességben, nagy hőingadozás mellett
- másképp közelítik meg a szigetelést.
Ott rájöttek, hogy a teljesen lezárt, műanyag fóliákkal „becsomagolt” szerkezet nem mindig ideális. Ehelyett az úgynevezett diffúzióra nyitott falrendszereket alkalmazzák. Ezek lehetővé teszik, hogy a vízpára szabályozott módon áthaladjon a falon. A ház képes felvenni és leadni a nedvességet anélkül, hogy a szerkezet belsejében kicsapódás alakulna ki.
Ebben kulcsszerepe van a tömör fának, amely rövid ideig képes megkötni a nedvességet, majd természetes módon továbbadni. Norvégiában és Dániában ez a szemlélet ma már a modern építés alapja. A helyi szabványok bizonyos esetekben a klasszikus műanyag párazáró réteg nélküli falakat is engedélyezik – ha a szerkezetet megfelelő számításokkal és tesztekkel igazolták.
Faépületeknél ez különösen fontos, hiszen a fa érzékeny a nedvességre.
Tömör fa a polisztirol helyett
Az északi gondolkodás egyik konkrét megoldása a TEWO építési rendszer, amely a tömör fát és a szigetelést egyetlen, előre gyártott falpanelben egyesíti. Ezek a minősített falszerkezetek nem igényelnek műanyag párazáró fóliát, mégis megfelelnek az energiatakarékos és passzívház-követelményeknek.
Az alap egy masszív fa tartószerkezet, amely stabilitást biztosít, ezt egészíti ki ásványi vagy farost alapú szigetelés.
Az egész rendszer „lélegző” egységként működik: a rétegek együtt dolgoznak, nem pedig egymás ellen.
Egészségesebb belső tér
A szigetelés kapcsán egyre többet beszélünk a beltéri levegő minőségéről is. A műanyag párazárók zárt, mesterséges környezetet hozhatnak létre, ahol a nedvesség és a szennyező anyagok könnyebben felhalmozódnak. Ha a szellőzés nem tökéletes, a problémák gyorsan jelentkeznek.
A diffúzióra nyitott szerkezet másként működik. A tömör fa és a természetes szigetelőanyagok kiegyensúlyozzák a páratartalom ingadozását, stabilabb belső klímát teremtenek. A ház működése természetesebb, kevésbé függ a folyamatos gépészeti beavatkozástól.
Skandináv kutatások szerint az ilyen, műanyag fólia nélküli falrendszerek csökkentik a páralecsapódás és a penészedés kockázatát. Ez kevesebb problémát, kevesebb javítást és hosszabb élettartamot jelenthet.
Van helye ennek Magyarországon is?
Bár a magyar éghajlat enyhébb az északinál, a nedvességgel, hőszigeteléssel és energiahatékonysággal kapcsolatos kihívások nálunk is hasonlóak. Éppen ezért a Norvégiában és Dániában bevált megoldások Közép-Európában is relevánsak lehetnek.
Magyarországon is egyre népszerűbbek a faépületek, és nő az igény a polisztirol alternatíváira. A tömör fából készült, diffúzióra nyitott szerkezetek megfelelő tervezéssel és a hazai szabályozáshoz igazítva itthon is működhetnek. A TEWO rendszer ráadásul már a szigorú európai előírásoknak megfelelő minősítéseken is átesett.
A kérdés tehát már nem az, hogy lehet-e polisztirol nélkül építkezni, hanem az, hogy mikor válik ez az irány nálunk is széles körben elfogadottá.
Források :businessnorway.com, vbn.aau.dk, sintef.no
