Nagyi titka télen is bevált: ettől nem fog repedezni a kezed, bármilyen hideg is jön
Amikor leesik az első komolyabb fagy, sokaknál nem a hóesés, hanem a kirepedezett kézfej jelzi igazán, hogy megérkezett a tél. A bőr húzódik, csíp, rosszabb napokon már a legegyszerűbb mozdulatok is kellemetlenné válnak. Ilyenkor szinte mindenki előveszi a leghidratálóbb krémet, aztán reménykedik, hogy majd segít.
A régi házi praktikák azonban nem véletlenül maradtak meg generációkon át. Nagyanyáink idejében nem volt polcnyi kézkrém a drogériákban, mégis ritkábban láttunk sebesre repedt kezeket. Nem varázslatról van szó, inkább következetes apró szokásokról, amelyek ma is működnek.
Miért a kéz szenved meg legelőször?
A kéz folyamatosan ki van téve mindennek. Hideg szélnek, mosogatásnak, fertőtlenítésnek, fűtött szobák száraz levegőjének. A bőr védőrétege ilyenkor könnyen felborul, és ha egyszer megreped, sokkal nehezebb helyrehozni.
A nagyi-féle szemlélet nem a tünetek gyors eltüntetéséről szólt, hanem arról, hogy meg se adja az esélyt a kiszáradásnak. Nem akkor kezdett el kenni, amikor már fájt, hanem jóval előtte, akár naponta többször, szinte automatikusan.
Az egyszerű, zsíros védelem titka
A régi módszer lényege a zsíros, víztaszító réteg kialakítása volt. Disznózsír, körömvirágkrém, lanolin vagy vastagabb kézkenőcs, amit este, lefekvés előtt alaposan bedörzsöltek a kézbe. Nem sietve, hanem tényleg időt szánva rá.
Ez a fajta ápolás nem azonnali felszívódásra épít. Épp ellenkezőleg. Az a célja, hogy a bőr felszínén maradjon egy vékony réteg, ami éjszaka segít visszatartani a nedvességet. Sokaknál ma is beválik az a trükk, hogy pamutkesztyűt húznak a krémezett kézre, így reggelre érezhetően puhább lesz a bőr.
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
