Ma az Antarktisz a Föld leghidegebb és legbarátságtalanabb kontinense, ahol vastag jégtakaró borít szinte mindent. De vajon mindig ilyen volt? A tudósok friss, rekordmélységű fúrásokkal olyan ősi üledékeket és nyomokat találtak, amelyek meglepő képet festenek a kontinens múltjáról. A kutatások szerint az Antarktisz egykor egészen más világ lehetett – zöldebb, melegebb és élettel telibb. Mutatjuk, milyen titkokat tárnak fel a legújabb tudományos felfedezések.
Egy rekordmélységű fúrásból származó minta segített egy nemzetközi kutatócsoportnak feltárni, hogy mégis milyen lehetett az Antarktisz éghajlata körülbelül 23 millió évvel ezelőtt. Az így kapott adatok ráadásul nemcsak a múltat mutatják meg, hanem segíthetnek abban is, hogy jobban megértsük bolygónk jövőbeli alakulását.
A kutatók a Nyugat Antarktiszi jégtakaró peremén, a Crary Ice Rise nevű területen dolgoztak egy nemzetközi kutatási projekt keretében. Több mint fél kilométer mélyen fúrtak a jégbe, és végül egy 228 méter hosszú üledékmintát sikerült kiemelniük. Ez a minta a Föld éghajlati változásainak nyomait őrzi az elmúlt 23 millió évből.
A fontos geológiai adatok megszerzéséhez a kutatóknak rendkívül nehéz körülmények között kellett dolgozniuk. A legközelebbi kutatóállomás mintegy 700 kilométerre volt. Először forró vízzel fúrtak lyukat a jégen keresztül, majd egy több mint egy kilométer hosszú csőrendszert engedtek le, hogy elérjék a jég alatt található üledékeket.
A kemény munka azonban meghozta az eredményét. A kutatók különféle bizonyítékokat találtak a múltbeli éghajlat változásaira. A minták között kagylótöredékek, mikroszkopikus tengeri élőlények fosszíliái, finom tengeri iszap és nagyobb köveket tartalmazó kavicsos üledékek is voltak.
Molly Patterson geológus, az amerikai Binghamton Egyetem kutatója szerint egyes leletek tipikus jég alatti üledékek voltak, de olyan anyagokat is találtak, amelyek inkább a nyílt tengerre vagy a szabadon úszó jégtáblák környezetére jellemzők.
