Nem mindegy, hova kerül
Ahhoz azonban, hogy ez a rendszer valóban működjön, már a tervezéskor számolni kell vele. Nem érdemes alkalmazni olyan területen, ahol télen alig süt a nap, vagy az épület északi oldalán, amely szinte egész évben árnyékban van.
A TIM-et általában déli tájolású homlokzatra szerelik, amelyet nem takarnak fák vagy más épületek. Emellett a nyári túlmelegedés elkerülésére gyakran kombinálják tetőkinyúlással, külső árnyékolóval vagy akár gépi szellőztetéssel is.
Bár az ötlet átgondolt, a rendszer összetett és a kiegészítő elemek tovább növelik a költségeket. Valószínűleg ezért sem terjedt el széles körben Magyarországon (és a régióban), ahol a legtöbben továbbra is a bevált, olcsó polisztirolt választják.
Ez is érdekelhet: GYORSÍTJA A FOGYÁST, ERŐSÍTI AZ IMMUNRENDSZERT. EGY DIETETIKUS SZERINT NAPI EGY POHÁR AZ IDEÁLIS SZOKÁS
Nálunk még ritkaság
Az átlátszó hőszigetelés nem olyan megoldás, amit egyszerűen megvásárolunk egy barkácsáruházban, és utólag felragasztunk a falra. Jelenleg inkább új építésű, főként passzívházaknál jöhet szóba, ahol a rendszert már a tervezés során beépítik a koncepcióba.
Ehhez olyan tervezőre és kivitelezőre van szükség, aki jártas ebben a technológiában ilyen szakembereket inkább Ausztriában és Németországban találni.
Érdekesség, hogy a transzparens hőszigetelés nem teljesen új találmány: már tíz évvel ezelőtt is írtak róla, mégsem vált széles körben ismertté. Úgy tűnik, egyelőre inkább kísérleti, energiatudatos projektekben alkalmazzák, ahol a beruházók hajlandók többet fizetni az innovatív megoldásokért.
Nem kizárt azonban, hogy a jövőben a napelemekhez hasonlóan ez a technológia is olcsóbbá és elérhetőbbé válik. Hogy egyszer a „meleget termelő szigetelés” általános megoldássá válik-e az új építkezéseknél, azt egyelőre nehéz megjósolni.
