1. Élő, jótékony baktériumokat tartalmaz
A savanyú káposzta a magyar konyha egyik legrégebbi kincse, amelyet nagyanyáink még hordóban erjesztettek a kamrában. Sokáig egyszerű téli köretként gondoltunk rá, az utóbbi években azonban a táplálkozáskutatók is egyre nagyobb érdeklődéssel fordultak felé. Összegyűjtöttünk tíz jó okot, amiért érdemes hetente legalább kétszer az asztalra tenni.
Az első és talán legfontosabb érv a benne található élő mikroorganizmusok. Az erjesztés során a káposzta természetes tejsavbaktériumai átalakítják a zöldség cukrait, így jön létre a jellegzetes savanykás íz. A Wikipedia összefoglalója szerint a nem pasztőrözött, nyersen fogyasztott savanyú káposzta élő laktobacillusokat és egyéb jótékony mikrobákat tartalmaz.
Fontos azonban tudni, hogy nem minden savanyú káposzta egyforma. A boltok polcain kapható, hosszú ideig eltartható, üveges változatok egy részét hőkezelik, ami meghosszabbítja az eltarthatóságot, de közben a baktériumok nagy része elpusztul. Ha a probiotikus hatás a cél, érdemes a hűtött, piaci vagy házi készítésű káposztát választani.
Szintén lényeges, hogy a jótékony baktériumok a főzést sem élik túl. A töltött káposzta vagy a székelykáposzta ettől még finom és laktató étel, de ha a bélflórát szeretnéd támogatni, a savanyú káposzta egy részét fogyaszd nyersen, salátaként vagy köretként.
