A szaft titka a pirításban rejlik
A hússzeleteket érdemes enyhén kiklopfolni, majd megsózni. A lisztet összekeverjük a borssal és a pirospaprikával, ebbe forgatjuk bele a karajt. Ez a lépés nemcsak ízt ad, hanem később a mártás sűrűségét is megalapozza.
Forró olajban a szeleteket hirtelen elősütjük. Nem kell teljesen átsütni őket, a cél csupán az, hogy szép színt kapjanak. Ezután félretesszük a húst, és ugyanabban a serpenyőben kezdjük el az alapot.
Az apróra vágott hagymát a visszamaradt zsiradékon üvegesre pároljuk, majd hozzáadjuk a megmaradt fűszeres lisztet. Rövid pirítás után felöntjük vízzel vagy alaplével, és visszatesszük a hússzeleteket. Lefedve főzzük addig, amíg a hús omlós nem lesz, ez általában fél órát vesz igénybe.
Amikor a tejföl krémessé teszi az egészet
A tejfölt simára keverjük a tejjel, majd folyamatos keverés mellett a főzőléhez adjuk. Ettől a mártás lágyabb és selymesebb lesz. Ha szükséges, ilyenkor lehet még finoman utánaízesíteni.
A frissen főtt makarónira szedett hús és a bőséges tejfölös szaft együtt adja azt az élményt, amitől ez az étel igazán szerethető. Egy kevés apróra vágott petrezselyem frissességet hozhat bele, de anélkül is teljes az összhatás.
Van valami különös ereje azoknak a fogásoknak, amelyek generációról generációra öröklődnek. Nem azért készítjük őket, mert divatosak, hanem mert működnek. És mert jó érzés látni, amikor az asztalnál valaki csendben még egyszer szed belőlük.
Ajánló: Támogatja az alvást ez az ital, a magyarok szinte egyáltalán nem isszák
