Mi állhat a háttérben: nem varázslat, inkább összetevők
A magyarázatot általában a cseresznye színanyagaira, úgynevezett antociánokra, illetve gyulladással összefüggő folyamatokra szokták visszavezetni. Ez logikusan hangzik, de a „megakadályozza a húgysav képződését” típusú mondatok már túl erősek: a húgysavszint és a rohamok nem egyetlen gombnyomásra működnek.
A köszvénynél ráadásul mindig képbe kerülnek a hétköznapi tényezők is: egy nehezebb vacsora, több alkohol, kevesebb folyadék, stresszes napok, gyógyszerek, amik beleszólnak a húgysav-anyagcserébe. A cseresznye önmagában nem fogja eltüntetni ezt a rendszert, de lehet egy olyan apró szokás, ami egyeseknél segít.
Ha cseresznyelében gondolkodsz, érdemes észnél lenni: sok bolti verzió cukros, és a köszvény mellett nem ritka a túlsúly vagy az inzulinrezisztencia sem. Ilyenkor a „minél több, annál jobb” hozzáállás gyorsan visszaüthet.
És az alvás? Van rá nyom, de nem mindenkinek ugyanúgy
A cseresznye alváshoz kapcsolt hírnevét részben az adja, hogy a fanyar cseresznyében találtak melatoninnal összefüggő hatást, és klinikai vizsgálatokban is néztek alvásmutatókat. Egy kis, idősebb, álmatlansággal küzdő csoporton végzett pilot kutatásban például szerény, de mérhető javulásokat írtak le bizonyos alvásjellemzőkben.
Egy másik, egészséges felnőttekkel végzett, placebo-kontrollált vizsgálat pedig azt találta, hogy tart cseresznye-koncentrátum mellett nőtt a melatonin egyik lebomlási termékének szintje, és javult a teljes alvásidő, illetve az alvás hatékonysága.
Ettől még nem lesz belőle altató, és nem is biztos, hogy mindenkinél működik. De ha valaki amúgy is szeret cseresznyét, és a köszvény miatt keresi a „barátságosabb” kiegészítőket, az alvás felől nézve is van némi racionalitása.
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
