Így készül nálam a sült paradicsomszósz, amit mindenhez tudok használni
A paradicsomszószból sosem elég. Amikor egyszer nekiáll az ember, általában nem egy adagot csinál, hanem rögtön kettőt. Nálam most is így történt. Már a második kör sült a sütőben, mert tudom, hogy ez az az alap, ami hónapokig visszaköszön a konyhában.
Én nem tepsiben készítem. Egyszerű oka van. Nehéz elmosni, és úgyis át kellene önteni egy másik edénybe a turmixoláshoz. Ehelyett előveszem a tízliteres zománcos lábasomat, ami simán befér a sütőbe, több minden fér bele, és fele annyi a mosogatnivaló. Ez az a fajta praktikus döntés, ami idővel alakul ki.
Ez a szósz nem finomkodik. Gazdag, sűrű, és eleve késznek érződik. Nem félkész alap, hanem egy olyan paradicsomos koncentrátum, amihez később csak nyúlni kell.
Hozzávalók
- Kb. 6 kg paradicsom, negyedekre vágva, lehéjazva
- Bő másfél kg vöröshagyma cikkekre vágva
- Bő 1 kg sárgarépa karikázva
- 2 fej fokhagyma megtisztítva
- Kb. 1 dl olaj
- Só
- Frissen őrölt bors
- Egy nagy csokor friss bazsalikomlevél
- 1 szál friss rozmaring
- Kakukkfű
- Kevés zellerzöld
- Olasz fűszerkeverék opcionálisan
A lábas választása nem részletkérdés
A sütőbe tehető zománcos lábas aljába öntöm az olajat, majd szépen rétegezve belepakolom az előkészített zöldségeket. A paradicsom kerül bele elsőként, aztán a hagyma, a sárgarépa és végül a fokhagyma. Nem keverem még össze, hagyom, hogy minden ott legyen, ahol épp landol.
Ez a mennyiség tepsiben nehezen lenne kezelhető. A lábas viszont elbírja, és sütés közben is könnyebb megkeverni. Az egész folyamat így egyben marad, nincs fölösleges átpakolás.
Aki egyszer így csinálja, nehezen tér vissza a tepsihez.
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
