Éjszaka vadásztak és olyan szinten veszélyessé váltak, hogy 1880-ban úgy döntött a kormány, hogy épit egy kerítést, amivel elválasztja az ország lakott részeit a vadontól, ahol a dingók vadásztak. A kerítésépítés több éven keresztül tartott és 1960-ra össze sikerült kössék a kerítés összes kisebb szakaszát, így alakult ki a ”Nagy Ausztrál Fal”.
Ausztráliában van még egy nagyobb kerítés, az a nyugati részén, ami a vadnyulak ellen ad védelmet. Több száz éve a telepesek behozták a nyulakat a kontinensre, amik szintén nagyon jól alkalmazkodtak a környezethez, mivel a dingón kívül más természetes ellenségük nem volt és táplálékban bőséges a kontinens (sok a fű és cserje). Rövid időn belül úgy elszaporodtak a vadnyulak, hogy bejártak a településekre és megdézsmálták a gazdák kertjeit, tönkretettek mindent, ami az útjukba került. Egyes területek el is sivatagosodtak emiatt.
A cikk folytatásáért, a reklám alatt kattints a tovább gombra!
