A svájciak meggyőző többséggel megszavazták vasárnap a 13. havi nyugdíj bevezetését, de nemet mondtak a nyugdíjkorhatár egy évvel történő megemelésére.
Ennek a hatására vezették be
Az előzetes, de már biztosnak tekinthető eredmények szerint a szavazásra jogosultak az előrejelzettnél nagyobb hányada, 58 százaléka voksolt igennel a szakszervezetek és baloldali pártok javaslatára, hogy az emelkedő megélhetési költségek ellensúlyozására vezessék be a 13. havi nyugdíjat.
A JAVASLATOT, AMELY MEGEMELHETŐVÉ TETTE VOLNA A JELENLEG 65 ÉVES NYUGDÍJKORHATÁRT, ENNÉL IS NAGYOBB TÖBBSÉG, 75 SZÁZALÉK UTASÍTOTTA EL.
A 13. havi összeg csak az általános nyugdíjkasszából (AHV) járó nyugdíj után járna, az öregségi ellátás másik, a munkáltatók és a munkavállalók közös nyugdíjalapjából járó – gyakran magasabb – részére nem vonatkozik – írta az MTI.
A kommentátor is szenzációnak nevezte a 13. havi nyugdíj elfogadását
A svájci köztévé kommentátora „szenzációnak” nevezte a 13. havi nyugdíj elfogadását, mert a népszavazás intézményének 130 évvel ezelőtti bevezetése óta még nem fordult elő, hogy többséget kapjon egy baloldali kezdeményezésű szociális intézkedés.
Elutasították korábban
A svájci kormány, az üzleti szféra és a parlament jobbközép többsége elutasította a „nyugdíjemelést” javaslatát a jelentős anyagi terhek miatt. A Reuters hírügynökség emlékeztet arra, hogy a svájciak eddig óvatosak voltak a népszavazási kérdésekkel, amelyek többletköltséggel járhatnak. Korábban elutasítottak már javaslatokat a munkahét csökkentésére és a szabadság növelésére is.
EGYELŐRE NEM TUDNI, HOGY MIBŐL FINANSZÍROZZÁK AZ IDŐSEKNEK JUTTATOTT TÖBBLETPÉNZT.
Svájcban jelenleg 1225 frank a legkisebb (állami) öregségi vagy özvegyi nyugdíj, a legmagasabb pedig nem lehet több 2450 franknál. Egy pár együttvéve legfeljebb 3675 frank nyugdíjat kaphat. 2021-ben a férfiak átlagosan 4400, a nők pedig 3000 frank nyugdíjat kaptak Svájcban, de ez tartalmazza a (magán)nyugdíjpénztár által folyósított összeget is.
Ezt kell tudni a Svájci nyugdíjrendszerről
A svájci nyugdíjrendszer három pilléren alapul:
1. Állami nyugdíj (AHV)
- Az AHV kötelező biztosítás minden svájci lakos és munkavállaló számára.
- A nyugdíj mértéke a befizetett járulékok összegétől és a nyugdíjba vonulás időpontjától függ.
- Az AHV nyugdíj önmagában nem elegendő a megélhetéshez, ezért kiegészítő nyugdíjbiztosítással kell kombinálni.
2. Foglalkoztatói nyugdíj (BVG)
- A BVG a munkáltatók által biztosított kiegészítő nyugdíjbiztosítás.
- A BVG nem kötelező, de a munkáltatóknak legalább 50%-ban kell hozzájárulniuk a munkavállalók befizetéseihez.
- A BVG nyugdíj mértéke a befizetett járulékok összegétől és a nyugdíjba vonulás időpontjától függ.
3. Magánnyugdíj (PK)
- A PK egy önkéntes nyugdíjbiztosítás, amellyel a nyugdíjba vonulás után elérhető jövedelem tovább növelhető.
- A PK befektetései kockázatosabbak, mint az AHV és a BVG befektetései, de a hozam is magasabb lehet.
Fontos tudnivalók a svájci nyugdíjakról:
- A nyugdíjkorhatár nők esetében 64 év, férfiak esetében 65 év.
- A teljes AHV nyugdíjhoz 43 évnyi (nők) vagy 44 évnyi (férfiak) jogosultsági idő szükséges.
- A nyugdíjakat évente inflációval korrigálják.
- Lehetőség van korai nyugdíjba vonulásra, de ez a nyugdíj összegének csökkenésével jár.
- A svájci nyugdíjrendszer a befizetéses elven alapul, azaz a mai munkavállalók befizetéseiből finanszírozzák a mai nyugdíjasok ellátását.
A svájci nyugdíjrendszer kihívásai:
- Az öregedő lakosság miatt egyre kevesebb munkavállaló jut egy nyugdíjasra.
- A befektetések hozama alacsony, ami nehezíti a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.
- A nők és a külföldi munkavállalók gyakran hátrányos helyzetben vannak a nyugdíjrendszerben.
A svájci nyugdíjrendszer jövője:
A svájci kormány reformokat tervez a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása érdekében. A reformok célja a nyugdíjkorhatár emelése, a nők és a külföldi munkavállalók helyzetének javítása, valamint a nyugdíjrendszer finanszírozásának stabilabbá tétele.
Forrás: Svájci Nyugdíjbiztosítók Szövetsége: https://www.swisscanto.ch/
