Ha egyszerre gondolunk a hétvégi gyrosra és a gyerekkori krumplipürére, könnyen előfordul, hogy a burgonya jut eszünkbe. Nem véletlenül: a krumpli évtizedek óta alapélelmiszerünk, a magyar konyha elválaszthatatlan része. Ugyanakkor az elmúlt években egyre többször olvasható, hogy ez a régi kedvenc valójában az egyik legegészségtelenebb „zöldség” a világon.
Az állítás gyakran provokatív címsorokból ered, és sokszor egyetlen aspektusból ítéli meg a kérdést. Az viszont tény, hogy nem mindegy, hogyan készítjük el és hogyan fogyasztjuk. A sült krumpli és a chips például egész más egészségügyi profilt mutat, mint a héjában főzött burgonya.
Fontos lehet ez is: Főzz hagymát tejben és idd meg a főzetet – már egy alkalommal is hatásos!
Hogyan vált a burgonya rossz fiúvá?
A rossz hír nagy része nem a nyers zöldségről szól, hanem a feldolgozásról. Ha a krumplit bő olajban sütjük vagy extrém hőnek tesszük ki, akkor az élelmiszeripari feldolgozás és a háztartási sütés során olyan anyagok keletkezhetnek, amelyek kevésbé kedvezőek az egészségre. Az egyik legismertebb példa az akrilamid nevű kémiai vegyület, amely magas hőfokú sütés során képződhet, és amelynek egészségügyi kockázatairól a hatóságok is beszélnek.
A krumpli maga amúgy tápanyagokban gazdag: keményítőt, C vitamint és rostokat is adhat, különösen ha héjában fogyasztjuk. A probléma akkor kezdődik, ha a zsiradék, a só és a magas hőmérséklet kombinációja dominál, és akkor is, ha a burgonya rendszeres főszereplőjévé válik a változatos étrend helyett.
