Sokan csodálkozva nézik, hogy valaki jégkockát rak a mikróba
A nyári konyhai rutinban mindenki találkozott már a mikróval és a jégkockával külön-külön. Ritkábban jut eszünkbe, mit tesz egyetlen kocka jég, ha rövid időre a forgó tálra kerül. A jelenség egyszerre hétköznapi és érdekes, több okból is érdemes ránézni.
Nem arról van szó, hogy valami titkos trükköt akarok leleplezni. Inkább arról, hogy a mikróban történő jégolvadás és a vele járó jelenségek jól illusztrálják a fizika és a konyha találkozását. Sokszor a legegyszerűbb dolgokban látszik meg, mennyi váratlan dolog történhet egy pillanat alatt.
Mi zajlik le a jég belsejében és a mikrohullámok között?
Amikor mikróba teszünk egy jégkockát, nem az történik, hogy azonnal sugárzó meleg lesz. A mikrohullámok a vízmolekulák forgását és forgási energiájának növelését segítik elő.
Szilárd jégszerkezetben a molekulák sokkal korlátozottabban mozognak, ezért az energiafelvétel kevésbé hatékony, mint folyékony víz esetén. Gyakran azt látjuk, hogy a kocka széle kezd el először olvadni és csepegni, míg a belseje továbbra is jég marad.
Ez a párosítás okozza a legérdekesebb hatásokat. Kialakulnak hőmérsékleti grádiensek, ami a jég belsejében feszültséget eredményezhet. Ha például egy vastagabb jégdarabot rövid ideig melegítünk, a belső rész hideg maradhat, míg a felszín megolvad. A konyhában ez azt jelenti, hogy egy szemmel láthatóan megpuhult kocka belül még kőkemény maradhat, és olvadékvíz gyűlik körülötte.
