A magyar konyha egyik leglaktatóbb levese, amiről kevesen beszélnek
Mindig gyanakodva nézem azokat a leveseket, amelyekről azt mondják, hogy ez aztán igazán laktató. Többször jártam már úgy, hogy egy óra múlva újra a hűtő előtt álltam. A bakonyi betyárlevesnél viszont először tapasztaltam meg, hogy ez nem csak egy ígéret.
Ez a leves sokaknak ismerős lehet gyerekkorából, vendéglők étlapjáról vagy családi összejövetelekről. Nem sietős étel, nem is akar az lenni. Szépen, lassan fő össze benne minden, amitől igazán tartalmas lesz. Hús, gomba, zöldségek, csipetke, végül tejföl és kapor, amitől az egész kap egy kicsit lágyabb, krémesebb karaktert. Aki egyszer nekiáll, általában nem bánja meg az időt, amit rászán. Ez az a leves, amelyikből másnap is jólesik még egy tányér, sőt sokan esküsznek rá, hogy akkor az igazi.
Hozzávalók 6 adaghoz
A leveshez
• 1 evőkanál sertészsír
• 60 g füstölt szalonna
• 1 nagy fej vöröshagyma
• 500 g sertéscomb
• 1 db paradicsom
• 1 db TV paprika
• 250 g sárgarépa
• 150 g fehérrépa
• 200 g csiperke vagy más gomba
• 1 csokor petrezselyemzöld
• 1 csokor friss kapor
• 2 evőkanál fűszerpaprika
• 200 ml 20 százalékos tejföl
• 1 púpozott evőkanál búzaliszt
• só
• őrölt fehérbors
• 2000 ml víz
A csipetkéhez
• 100 g búzaliszt
• 1 db tojás
• só
