A legtöbben rosszul vetik el a tavaszi zöldségeket – Te ne kövesd el ezt a hibát
Elvetni, elültetni, telepíteni
Gyakran keverik ezeket a kifejezéseket: magot vetünk, palántát vagy növényt ültetünk. Tehát a „magot ültetünk” kifejezés helytelen. Vetéskor mindig mag kerül a földbe, míg ültetéskor már egy fejlődő növényt helyezünk el. Vannak azonban olyan növények, mint például a saláták vagy a káposztafélék, amelyeket mindkét módon nevelhetünk. Ha vetjük őket, akkor magról szaporítjuk, közvetlenül a szabadföldbe; ha ültetjük, akkor előnevelt palántát helyezünk ki. Természetesen a palánták is magról keltek, de ha már növényként tesszük őket a földbe, az ültetésnek számít. A telepítés pedig hosszabb távú kultúrák létrehozására utal, például gyümölcsösök vagy szőlőültetvények esetében.
Gyümölcsfák ültetése esetében azok hosszú éveken át a helyükön maradnak, ezért mondhatjuk, hogy gyümölcsöst telepítünk. Mivel azonban ilyenkor már kifejlett növényeket helyezünk ki, maga a folyamat valójában ültetésnek számít. A lucerna kapcsán is beszélhetünk telepítésről, hiszen 3-4 évig egy helyben marad, de mivel magról szaporítjuk, így igazából vetésről van szó.
A kiskertekben leginkább a zöldségek a főszereplők. Az egyéves növények közül a hidegtűrőket már kora tavasszal vethetjük, míg a melegigényes típusokat inkább palántaként ültetjük ki májusban, amikor már nem fenyegeti őket a fagyás. Bár ezeket akár közvetlenül a szabadföldbe is vethetnénk, a késői vetési idő miatt csak később kezdenének teremni, és kevesebb termést hoznának, hiszen az első őszi fagyok gyorsan lezárnák a szezonjukat. Éppen ezért érdemes a melegkedvelő növényeket palántaként kiültetni, mivel így már kifejlett növény kerül a kertbe. Ezzel egyrészt előrébb hozzuk a termés kezdetét, másrészt meghosszabbítjuk a termőidőszakot is, így több termést takaríthatunk be, mielőtt beköszönt a hideg.
A cikk folytatásáért a reklám alatt kattints a tovább gombra!
