A mézes lapok készítése
A lisztet a szódabikarbónával és a szalalkálival kevertem össze, majd kétszer átszitáltam. Ennek nem csak hagyománya van, hanem értelme is, mert így lesz igazán könnyű a tészta. Ezután belemorzsoltam a vajat, és hozzáadtam a cukrot, a mézet, a tojásokat, a darált diót és annyi tejet, amennyit felvett.
Az összeállt tésztát alaposan kidolgoztam, majd négy egyforma részre osztottam. Mindegyiket körülbelül húszszor harmincöt centis lappá nyújtottam. A lapokat lisztezett tepsi hátulján sütöttem meg, előmelegített sütőben, száznyolcvan fokon. Nem kell sok idő, öt hat perc elég, akkor jó, amikor még világos marad, de már átsült.
A krém, ami összetart mindent
A pudingport a porcukorral és a mézzel kevés tejben simára kevertem, majd felöntöttem a maradék tejjel, és sűrűre főztem. Amikor elkészült, lefedtem fóliával, hogy ne bőrösödjön, és teljesen kihűtöttem.
A vajat külön habosra kevertem, majd kanalanként adtam hozzá a hideg pudingot. Itt érdemes türelmesnek lenni, mert így lesz a krém igazán selymes és könnyű, nem pedig darabos.
Rétegezés és pihentetés
A négy lap közé egyenletesen elosztottam a krémet. Ennél a sütinél nem baj, ha bőséges, ettől válik igazán ünnepivé. A tetejére kerülhet krém is, de nálam most csokimáz zárta a sort. Tíz deka olvasztott csokoládét kevertem el egy evőkanál olajjal, és ezzel vontam be a süteményt.
Ez a süti nem szereti a kapkodást. Egy éjszakát érdemes hűvös helyen pihentetni, hogy a lapok megpuhuljanak, a krém pedig mindenhol összeérjen.
Amikor végre szeletelhető
Másnap már egészen más arcát mutatja. A mézes lapok feladják a tartásukat, a dió és a méz íze kisimul, a krém pedig összefogja az egészet. Ez az a sütemény, amit óvatosan vágunk fel, és amit mindig megkérdeznek, hogy honnan van a recept.
Nem modern, nem könnyített, nem diétás. Csak pontos, gazdag és megbízható. Olyan, amit jó elővenni ünnepeken, vagy akkor is, amikor egyszerűen csak jól esik egy szelet múlt.
Ajánló: A dentálhigiénikusok szerint ez az otthoni keverék a legjobb fogkrém helyett
