Ez az igazság a kovászos kenyérről
A kovászos kenyeret sokan az egészséges táplálkozás alapjának tartják, pedig vannak, akiknél kellemetlen tüneteket okoz. Nem hibáról van szó, inkább arról, hogy az emésztésünk nem egyforma. A kovászos kenyér előnyei mellett érdemes beszélni arról is, amikor nem ez a legjobb választás.
Sokan mesélik, hogy a régi nagymama receptjén nevelkedve gyerekként sosem volt gond a kenyérrel, másoknál viszont puffadás, emésztési zavar vagy tartósabb panaszok jelentkeznek. Ezek a személyes történetek ritkán válnak egyszerű magyarázattá, de azt jól mutatják, hogy a kovászos kenyér nem univerzális csodaszer. Érdemes körüljárni, mi áll a háttérben, és mikor érdemes óvatosnak lenni.
Miért kapott ilyen sok dicséretet a kovászos kenyér?
A kovászos kenyér előnyeit gyakran az egészséges életmód szótárából kölcsönözzük. A hosszú, természetes erjesztés miatt sokan azt hiszik, hogy könnyebben emészthető, mert a baktériumok és enzimek részben lebontják a gabonát alkotó anyagokat. Emellett a kovász csökkentheti egyes antitápanyagok, például a fitátok mennyiségét, ami jobb ásványianyag-felszívódást eredményezhet bizonyos körülmények között. Ezek a hatások részben igazolhatók kutatásokkal, de nem jelentenek automatikus immunitást minden gond ellen.
Kinek okozhat problémát a kovászos kenyér?
Az egyik legfontosabb csoport a cöliákiás betegek körébe tartozik, ők semmilyen kenyérfajtát nem ehetnek, ha tartalmaz glutént. Emellett vannak olyanok, akik nem cöliákiás gluténérzékenységről számolnak be, és nekik a kovászos kenyér néha könnyebben emészthető, máskor azonban semmilyen javulást nem hoz. Irritábilis bél szindrómában szenvedők között is vegyes a kép; egyesek szerint a kovászos változat kevesebb panaszt okoz, másoknál a rost- és teljes kiőrlésű lisztek magasabb FODMAP-tartalma miatt fokozódhat a puffadás és a gázképződés.
