Télen, amikor az egész lakás gőzölög a fűtéstől, sokan keresnek egyszerű megoldásokat a száraz levegő ellen. Az utcán hideg van, a radiátorok melegek, és a levegő a szobákban gyakran feszesebb, kellemetlenebb lesz. Az interneten és a népszerű cseh közösségi csoportokban gyakran felbukkan a javaslat, hogy nedves szivacsot tegyünk a radiátorra. A tipp egyszerű és olcsó, de vajon tényleg működik, és milyen kockázatokkal jár?
Mi az elképzelés a szivaccsal?
A logika kézenfekvő. A nedves szivacs a radiátor közelében felmelegszik, a víz párologni kezd, és ezáltal párát ad a levegőhöz. A fűtött, enyhén párásabb szoba komfortosabbnak tűnik, a bőr kevésbé húzódik, a torok kevésbé lesz száraz. Egyesek azt is mondják, hogy a párásabb levegő jobban „tartja” a meleget, így akár kicsit lejjebb lehet venni a termosztátot. Ez a módszer gyakorlatilag egy kézi, passzív párásítási kísérlet, amit sok háztartásban kipróbálnak.
Mennyit számít egy szivacs a gyakorlatban?
Röviden: keveset. Egy átlagos konyhai szivacs talán néhány tíz vagy száz milliliter vizet képes megtartani. Ha a körülmények kedvezőek, tehát magas radiátorfelület, rövid távolság és jó hőmérséklet áll fenn, akkor néhány milliliter víz elpárologhat óránként. Egy nagyméretű lakásban ez szinte semmit sem jelent a teljes páratartalomra nézve. Kis helyiségekben, például egy fürdőszobában vagy hálóban, az érzés javulhat, de a tartós és szabályozott hatás elmarad.
Ajánló: Liszt és tejszín helyett adjuk a gulyáshoz: gyors sűrítés, nagyobb íz
Működik ez egyáltalán?
Igen, részben. A jelenség fizikai értelemben igaz, víz párolog el a melegítés hatására. A kérdés az, hogy ez elegendő-e a komfortérzet vagy a fűtési költségek befolyásolására. A szakemberek rendre hangsúlyozzák, hogy egyetlen szivacs nem fogja jelentősen növelni a helyiség relatív páratartalmát. A valódi hatás eléréséhez nagyobb párolgó felületre vagy szabályozott párásítóra van szükség.
