Az idős szomszédom memóriája jobb, mint a fiataloké: ez a titka
A házunkban lakik egy idős szomszédasszony, akivel gyakran összefutok a lépcsőházban. Mindig tudja, ki vagyok, mikor költöztem ide, és azt is felidézi, miről beszélgettünk hónapokkal korábban. Közben én sokszor keresem a telefonomat, elfelejtek neveket, vagy csak állok egy szobában, és nem jut eszembe, miért indultam el.
A beszélgetéseink során többször szóba került, hogy nem szed különösebb gyógyszereket az „emlékezetére”. Nem is titkolja, hogy sosem hitt a csodaszerekben. Inkább olyan apró, hétköznapi szokásokat tart fontosnak, amelyek évtizedek alatt váltak a mindennapjai részévé. Ezek nem ígérnek látványos fordulatot, inkább csendben dolgoznak a háttérben.
Gyógynövények, amelyek régi háztartásokban is ott voltak
A szomszédasszony konyhájában mindig találni szárított leveleket, teásdobozokat, apró üvegeket. Nem varázslatról beszél, inkább családi hagyományokról. A ginkgo biloba például már az édesanyja idejében is ismert volt, főként a vérkeringés támogatására. Ő teát készít belőle, néha kapszulát vesz, de sosem túlzásba esve.
A rozmaring nála nemcsak a sült krumpli mellé kerül elő. Azt mondja, az illata „ébresztő az agynak”, és bár erről sokan hallottak már, ő inkább tapasztalatként mesél róla. Zöld teát is rendszeresen iszik, főként délelőtt. Nem azért, mert divatos, hanem mert jól esik, és szerinte frissebben tartja, mint a kávé.
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
