1. Egri csillagok (1968)
Nincs olyan magyar, aki 1990 előtt született, és ne látta volna legalább egyszer az Egri csillagokat. Várkonyi Zoltán filmje Gárdonyi Géza regényéből készült, és évtizedekig szinte kötelező darab volt az iskolákban, a tévében pedig minden nagyobb ünnepen műsorra tűzték. Sokan szó szerint együtt nőttek fel vele, és a mai napig kívülről fújják a legismertebb jeleneteket.
A film akkoriban óriási vállalkozásnak számított. Hatalmas díszletek, rengeteg statiszta, lovak, ágyúk és olyan csatajelenetek, amilyeneket a magyar közönség addig nem nagyon láthatott. Az ostrom képei ma is lenyűgözőek, főleg ha belegondolunk, hogy mindezt számítógépes trükkök nélkül forgatták le.
Dobó István, Bornemissza Gergely, Cecey Éva, a gonosz Jumurdzsák és a híres gyűrű. Ezek a nevek egy egész nemzedék emlékezetébe égtek bele. Aki gyerekként látta, az izgult, amikor Gergely a török táborba lopózott, és büszke volt, amikor az egri nők forró szurkot öntöttek az ostromlókra.
A mai fiatalok közül sokan már csak a kötelező olvasmány miatt hallottak róla, a filmet viszont kevesen nézték végig. Pedig érdemes lenne leülni vele egy hosszú őszi hétvégén, mert ma is ugyanúgy magával ragad, mint ötven évvel ezelőtt.
2. A Pál utcai fiúk (1969)
Molnár Ferenc regénye talán a legismertebb magyar ifjúsági történet a világon, Fábri Zoltán filmje pedig méltó párja lett. A film olyan jól sikerült, hogy Oscar-díjra is jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. Ez akkoriban hatalmas dolognak számított, és joggal volt rá büszke az egész ország.
A történetet mindenki ismeri, aki iskolába járt a hetvenes vagy nyolcvanas években. A grund, a vörösingesek, Boka, Áts Feri, a gittegylet és persze a kis Nemecsek, akit nem lehetett nem szeretni. A film angol nyelven készült, nemzetközi szereplőkkel, így külföldön is sokan megismerték a pesti srácok történetét.
Aki látta, az biztosan emlékszik arra a szívszorító befejezésre. Sokan bevallják, hogy még felnőttként is elsírják magukat rajta. A barátság, a hűség, az összetartás és az igazságérzet olyan dolgok, amikről ez a film szól, és amiket egy életre megtanult belőle az ember.
A mai gyerekek közül sokan már csak kötelező olvasmányként találkoznak a történettel, és a filmet nem is keresik. Pedig ha egyszer leülnek elé egy nagyszülővel együtt, garantáltan lesz miről beszélgetni utána.
3. Hahó, Öcsi! (1971)
Ez a film egy egész generáció gyerekkorát idézi fel. Bácskai Lauró István rendezése a hetvenes évek elején került a mozikba, és a gyerekek egyik kedvence lett. Egyszerű, vidám, kalandos történet, pont olyan, amilyet akkoriban a legkisebbek imádtak.
A film hangulata miatt sokan ma is nosztalgiával gondolnak rá. A régi utcák, a gyerekek szabadsága, a délutáni csavargások mind-mind egy olyan világot mutatnak be, ami ma már szinte elképzelhetetlen. Akkoriban a gyerekek még egész nap kint voltak, és csak akkor mentek haza, amikor besötétedett.
Aki a hetvenes években volt gyerek, annak ez a film olyan, mint egy régi családi fotóalbum. Nem feltétlenül a cselekmény miatt emlékszik rá az ember, hanem azért, mert visszarepíti abba az időbe, amikor minden egyszerűbb és gondtalanabb volt.
A mai fiatalok közül szinte senki nem hallott róla. Ha valaki mégis megmutatja nekik, meglepődnek, mennyire más volt a gyerekek élete fél évszázaddal ezelőtt.
4. Indul a bakterház (1979)
Rideg Sándor regénye és Sándor Pál filmje a magyar filmtörténet egyik legviccesebb darabja. A tanyasi bakterházba kerülő kamaszfiú kalandjai generációkat nevettettek meg, és a film mondatai máig élnek a köznyelvben. Sokan úgy idézik, hogy talán nem is tudják, honnan származik.
A film ereje a figuráiban rejlik. A zsémbes bakter, a ravasz Bendegúz, a falu különös alakjai mind olyan karakterek, akiket az ember soha nem felejt el. A humora nyers, egyszerű és nagyon magyar. Olyan dolgokon nevettetett meg, amik a vidéki élet mindennapjaiból fakadtak.
A film sokáig szinte minden szilveszterkor és ünnepnapon ment a tévében. A családok együtt nézték, nagyszülők, szülők és gyerekek, és mindenki ugyanazokon a jeleneteken nevetett. Ez az a fajta közös élmény, ami ma már ritka, hiszen mindenki a saját telefonján nézi a saját műsorát.
A mai fiatalok számára ez a világ nagyon távoli. A tanyasi élet, a vasúti bakterház, a régi falusi szokások ma már inkább múzeumba valók. Mégis, ha egyszer megnézik, rájönnek, hogy a jó humor nem évül el.
5. A kőszívű ember fiai (1965)
Jókai Mór regényéből Várkonyi Zoltán rendezett nagyszabású filmet, ugyanaz a rendező, aki később az Egri csillagokat is. A Baradlay-fiúk története az 1848-as szabadságharc idején játszódik, és egy egész nemzedéknek ebből a filmből lett kép a fejében arról, milyen lehetett az a korszak.
A három testvér, Ödön, Richárd és Jenő sorsa, az anyjuk kiállása és a gonosz, kőszívű apa akarata olyan erős történet, ami ma is megérinti az embert. A csatajelenetek, a lovasrohamok és a bécsi forradalom képei akkoriban óriási hatást tettek a nézőkre.
Sok idősebb néző máig a kedvenc magyar filmjei között tartja számon. Ez volt az a film, ami után a gyerekek lovasat játszottak az udvaron, a felnőttek pedig büszkén beszéltek a magyar történelem nagy pillanatairól. A március 15-i ünnepek környékén szinte biztos, hogy adta valamelyik csatorna.
A mai fiatalok többsége már nem ismeri, legfeljebb a regény címe ismerős nekik. Pedig ha valaki igazán szeretné megérteni, mit jelentett 1848 a magyaroknak, ennél jobb kiindulópontot aligha találna.
6. Az aranyember (1962)
Jókai másik nagy regényéből készült film, Gertler Viktor rendezésében. Tímár Mihály, a Szent Borbála hajó kormánytisztje, aki két világ, két nő és két élet között őrlődik, az egyik legösszetettebb figura a magyar irodalomban. A film szépen visszaadja ezt a belső vívódást.
A Duna, a Senki szigete, Tímea és Noémi, a gazdagság és a lelkiismeret harca. Ezek a képek sokakban ott maradtak egy életre. Az ötvenes-hatvanas években született nézők számára ez a film egyet jelentett a romantikus, nagy magyar történetekkel.
A film különlegessége, hogy nem egy egyszerű szerelmi történet. Arról is szól, mit ér a pénz és a siker, ha az ember közben elveszíti önmagát. Ez a kérdés ma legalább olyan aktuális, mint Jókai idejében volt, talán még inkább.
A mai fiatalok számára Az aranyember inkább egy vastag kötelező olvasmány, amit sokan csak kivonatból ismernek. A film jó alkalom lehet arra, hogy mégis megszeressék ezt a történetet.
7. Vuk (1981)
Dargay Attila rajzfilmje Fekete István regénye alapján készült, és az egyik legszeretettebb magyar animációs film lett. A kis rókakölyök története, aki elveszíti a családját, majd Karak segítségével megtanul túlélni, rengeteg gyerek szívét megérintette.
A film rajzolása, zenéje és hangjai ma is csodálatosak. Aki látta, biztosan emlékszik az erdő hangulatára, a vadász figurájára és azokra a pillanatokra, amikor mindenki Vukért izgult. Sok gyerek ennek a filmnek köszönhetően szerette meg a természetet és az állatokat.
A nyolcvanas években a mozik tele voltak kisgyerekes családokkal, amikor a Vuk ment. Később a tévében is rendszeresen adták, és sok szülő videokazettán is megvette, hogy a gyerekek bármikor megnézhessék. Az a kazetta sok családban a mai napig megvan valahol a szekrény mélyén.
A mai gyerekek a nagy amerikai animációs filmeken nőnek fel, és sokan már nem is hallottak Vukról. Pedig ez a film semmivel sem rosszabb azoknál, sőt, egy igazi magyar kincs.
8. Te rongyos élet (1983)
Bacsó Péter filmje egy nehéz korszakról szól, mégis tele van humorral. Az ötvenes évek kitelepítéseiről mesél egy fiatal operettprimadonna szemszögéből, akit Udvaros Dorottya játszott felejthetetlenül. A film egyszerre megrázó és nagyon szórakoztató.
Ez az a különleges magyar tehetség, amit Bacsó Péter nagyon értett: a legnehezebb helyzetekben is megtalálni a nevetnivalót. A kitelepítettek közösségében a különféle társadalmi rétegekből érkező emberek kénytelenek együtt élni, és ebből rengeteg vicces, de közben elgondolkodtató helyzet születik.
Aki a nyolcvanas években látta, annak sokszor ez volt az első film, ami ilyen nyíltan mutatta meg az ötvenes évek igazságtalanságait. Akkoriban ez nagy szó volt, és sokan a moziból kijövet még órákig beszélgettek róla.
A mai fiatalok közül kevesen tudják, mi volt a kitelepítés, és ez a film nagyon emberi módon mutatja be. Érdemes lenne az iskolákban is többet vetíteni belőle.
9. Macskafogó (1986)
Ternovszky Béla rajzfilmje, Nepp József forgatókönyvével, egy olyan alkotás, amit felnőttek és gyerekek egyaránt imádnak. A macskák és egerek harca egy nagy, akciófilmes paródia, tele szójátékokkal, poénokkal és felejthetetlen figurákkal.
Grabowski, Nick Grabowski, Fritz Teufel, a patkányok és Lusta Dick. Ezek a nevek a mai napig mosolyt csalnak a nyolcvanas évek gyerekeinek arcára. A film mondatait sokan ma is idézik, és a legtöbbjük úgy be van égve az emlékezetbe, hogy félálomban is fel tudnák mondani.
A Macskafogó azért is különleges, mert a felnőtteknek szóló poénok is benne vannak. A gyerekek a kalandokon nevettek, a szülők pedig a kikacsintásokon és a filmes utalásokon. Ettől lett olyan film, amit az egész család szívesen nézett együtt.
A mai fiatalok közül már sokan nem ismerik, pedig ma is ugyanolyan vicces. Ha egy nagyszülő leül vele az unokájával, az egyik legjobb közös délutánt szerezheti magának.
10. Casablanca (1942)
Ez a film a filmtörténet egyik legismertebb klasszikusa, mégis a mai fiatalok közül szinte senki nem látta. Humphrey Bogart és Ingrid Bergman szerelmi története a második világháború idején, Marokkóban játszódik, és azóta is a legromantikusabb filmek egyikének tartják.
A történet egy kávézó körül forog, ahol menekültek, kémek, katonák és kalandorok fordulnak meg. Rick, a kiégett tulajdonos egyszer csak szembetalálkozik a múltjával, amikor régi szerelme belép az ajtón. Innentől kezdve minden megváltozik, és a nézők a végéig izgulnak.
A film sok mondata világhírű lett, és a zenéje is. Ki ne ismerné azt a dalt, amit a zongorista újra és újra eljátszik. Sok idősebb néző számára ez a film a nagy, régi Hollywood csúcsát jelenti, amikor még nem a látványról, hanem a történetről és a színészekről szóltak a filmek.
A mai fiatalokat talán elriasztja, hogy fekete-fehér. Pedig ha egyszer végignézik, rájönnek, miért beszélnek róla ennyien még nyolcvan év után is.
11. A muzsika hangja (1965)
Julie Andrews főszereplésével készült musical minden idők egyik legnépszerűbb filmje. Egy fiatal apácajelölt nevelőnőnek érkezik egy özvegy kapitány hét gyermekéhez, és zenével, szeretettel teljesen megváltoztatja a család életét.
A film öt Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb filmét is. Az osztrák hegyek, a Salzburg környéki tájak és a csodálatos dalok milliókat varázsoltak el. Sok ember máig a legszebb filmélményei között tartja számon, és karácsonykor szinte kötelező darab volt a családokban.
A dalokat a nyolcvanas évek gyerekei is kívülről tudták, még ha nem is értették pontosan a szöveget. A film hangulata olyan meleg és szívet melengető, hogy aki egyszer látta, az évtizedek múlva is mosolyogva gondol rá.
A mai fiatalok a musicalekből inkább az újabbakat ismerik. Ez a régi klasszikus viszont ma is ugyanolyan szép, és egy hideg téli estén az egész családnak jó programot ad.
12. Mary Poppins (1964)
A varázslatos dada, aki esernyővel érkezik az égből, egy egész generáció gyerekkorának része volt. Julie Andrews ezért a szerepéért Oscar-díjat is kapott, és a film a Disney egyik legnagyobb sikere lett.
A kéménysepréssel, a rajzolt világba ugrással és a csodás dalokkal teli film akkoriban lenyűgözte a nézőket. Az élő szereplők és a rajzfilmfigurák együtt mozogtak a vásznon, ami akkor szinte varázslatnak tűnt. Sok gyerek hosszú ideig azt hitte, hogy egy esernyővel tényleg lehet repülni.
A film nemcsak szórakoztató, hanem van egy kedves tanulsága is. Arról szól, hogy a szülőknek több időt kellene a gyerekeikkel tölteniük, és hogy a családi összetartás minden pénznél és karriernél többet ér. Ez ma legalább olyan fontos üzenet, mint hatvan évvel ezelőtt.
Bár készült belőle új változat is, a mai gyerekek többsége az eredetit már nem ismeri. Pedig a régi Mary Poppins varázsa pótolhatatlan.
13. Volt egyszer egy vadnyugat (1968)
Sergio Leone westernje sokak szerint a műfaj legnagyobb alkotása. Henry Fonda, Claudia Cardinale és Charles Bronson szerepelt benne, Ennio Morricone zenéje pedig olyan híres lett, hogy a mai napig felismerik, akik a filmet sosem látták.
A film lassú, hosszú jelenetei, a feszült csend és az arcokról készült közeli felvételek egészen különleges hangulatot teremtenek. Nem a sok lövöldözés teszi emlékezetessé, hanem az a feszültség, ami minden egyes pillanatban ott van a levegőben.
A hetvenes-nyolcvanas években a western nagyon népszerű volt Magyarországon is. Sok apuka és nagypapa a mai napig ezt tartja minden idők legjobb filmjének. A szájharmonika hangja pedig sokaknak azonnal visszahozza a régi tévés estéket.
A mai fiatalok a lassú tempó miatt talán türelmetlenek lennének vele. De ha egyszer belefeledkeznek, rájönnek, hogy ez a film egy igazi élmény, nem csak egy régi western.
14. Piedone, a zsaru (1973)
Bud Spencer neve hallatán minden 1990 előtt született magyar mosolyogni kezd. Magyarországon talán sehol a világon nem szerették annyira, mint nálunk. A Piedone-filmekben egy nápolyi rendőrt alakított, aki inkább a pofonjaival, mint a pisztolyával teremt rendet.
A filmek humora egyszerű és közvetlen. Nagy verekedések, amikben senki nem hal meg, csak repülnek a rosszfiúk, meg egy nagyszívű, morcos hős, aki mindig a gyengék oldalára áll. A gyerekek imádták, a felnőttek pedig jókat nevettek rajta.
Bud Spencer olyan népszerű volt nálunk, hogy halála után utcát is szerettek volna elnevezni róla Budapesten, és egy szobrot is kapott. Ez is mutatja, mennyire a szívünkbe zártuk. A szinkronhangja pedig annyira összeforrt vele, hogy sokan az eredeti hangját fel sem ismernék.
A mai fiatalok közül sokan még hallottak róla, de a filmjeit már kevesen látták. Egy esős vasárnap délutánra viszont ma is tökéletes választás.
15. Nincs kettő négy nélkül (1984)
Bud Spencer és Terence Hill párosa legendás volt. Ebben a filmben mindketten kettős szerepet játszanak, és a félreértésekből, cserékből rengeteg vicces helyzet születik. Sokan ezt tartják a páros egyik legjobb közös filmjének.
A film Rióban játszódik, napsütés, tengerpart, verekedések és persze a jellegzetes humor. Terence Hill kék szemei és laza mosolya, Bud Spencer mogorva ereje együtt olyan kombinációt adott, amit semmivel nem lehetett összetéveszteni.
A nyolcvanas években a videotékák egyik legnépszerűbb kazettája volt. Aki fiatal volt akkoriban, biztosan emlékszik, hogy hétvégén kikölcsönözték, és az egész család vagy baráti társaság együtt nézte. Ezek voltak az igazi közös szórakozások, amikor még nem volt streaming, csak egy videómagnó és egy doboz pattogatott kukorica.
A mai fiatalok ezt a világot már nem ismerik. Pedig a Bud Spencer–Terence Hill filmek humora ma is működik, és a gyerekek is jókat nevetnek rajtuk.
16. Kramer kontra Kramer (1979)
Ez a film egy válásról szól, pontosabban arról, mi történik egy apa és a kisfia között, amikor az anya elhagyja a családot. Dustin Hoffman és Meryl Streep játszik benne, és öt Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb filmét.
Akkoriban ez a téma nagyon újszerű volt. Egy apa, aki addig csak a munkájával törődött, hirtelen egyedül marad a gyerekével, és meg kell tanulnia mindent a reggeli készítésétől az esti meséig. A film egyszerű hétköznapi jelenetei sokkal jobban megérintik az embert, mint bármilyen nagy dráma.
Aki a nyolcvanas években látta, annak sokszor nagy hatással volt a gondolkodására a családról és a szülői szerepekről. A reggeli francia pirítós jelenete ikonikus lett, és sokan máig emlékeznek rá.
A mai fiatalok közül kevesen ismerik, pedig a témája ma talán még aktuálisabb. Egy igazán szép, emberi film, amit érdemes egyszer mindenkinek látnia.
17. E.T. – A földönkívüli (1982)
Steven Spielberg filmje egy kisfiú és egy földönkívüli barátságáról szól. A kis lény, aki eltéved a Földön, és haza szeretne jutni, milliók szívét dobogtatta meg. Sokan ma is elérzékenyülnek, ha eszükbe jut az a híres jelenet a biciklivel és a teliholddal.
A film akkoriban óriási siker volt, sokáig minden idők legtöbb bevételt hozó filmje volt. A gyerekek E.T.-figurákat gyűjtöttek, és az iskolai szünetekben mindenki arról beszélt, ki mennyit sírt a film végén.
Magyarországra kicsit később jutott el, de itt is hatalmas sikert aratott. Aki akkor volt gyerek, annak ez volt az egyik első igazi mozis élménye. A sötét teremben, a nagy vásznon látni E.T.-t felejthetetlen volt.
A mai gyerekek már sokkal látványosabb filmeken nőnek fel. Mégis, ennek a filmnek van valami olyan melegsége és egyszerűsége, amit a modern látványfilmek ritkán tudnak visszaadni.
18. Vissza a jövőbe (1985)
Marty McFly és Doki kalandjai az időutazásról a nyolcvanas évek egyik legszeretettebb filmje. Michael J. Fox főszereplésével a film egy tinédzserről szól, aki véletlenül visszautazik az időben, pont abba az évbe, amikor a szülei megismerkedtek.
A DeLorean autó, a villámcsapás, az órás torony és a gördeszka ma is ikonikus képek. A film egyszerre vicces, izgalmas és szívhez szóló, ami ritka kombináció. Sokan úgy tartják, hogy ez az egyik legtökéletesebben megírt film, amit valaha készítettek.
Aki a nyolcvanas-kilencvenes években nőtt fel, annak a Vissza a jövőbe trilógia a gyerekkora része. A videotékákban mindig kikölcsönözték, és a folytatásokat is izgatottan várták. A filmben megjósolt 2015-ös jövőről pedig évtizedekig beszélgettek az emberek.
A mai fiatalok közül néhányan már ismerik, de sokan csak a mémekből. Pedig ez az a film, amit egy apa vagy nagypapa bátran megmutathat az unokájának, mert garantáltan mindkettőjüknek tetszeni fog.
19. Dirty Dancing (1987)
Patrick Swayze és Jennifer Grey tánca egy egész generáció romantikus álmait határozta meg. Egy fiatal lány a családjával egy nyaralóhelyre érkezik, ahol megismerkedik a tánctanárral, és ez a nyár mindent megváltoztat az életében.
A film zenéje legalább olyan híres lett, mint maga a film. A záró dal Oscar-díjat nyert, és a mai napig minden esküvőn és bálon felcsendül. A híres emelés a film végén pedig sok táncpárt ihletett arra, hogy megpróbálják. Nem mindig sikerült.
A nyolcvanas évek végén rengeteg lány és asszony nézte meg többször is moziban, később pedig videokazettán, újra és újra. Sokan bevallják, hogy kívülről tudják a párbeszédeket, és a mai napig elérzékenyülnek a végén.
A mai fiatalok számára ez a film már egy régi, retro történet. Pedig a szerelem, az önállóság és a bátorság, amiről szól, ma is ugyanolyan fontos, mint akkor.
20. Holt költők társasága (1989)
Robin Williams egyik legemlékezetesebb szerepe egy tanár, aki egy szigorú, konzervatív fiúiskolában arra tanítja a diákjait, hogy merjenek önállóan gondolkodni. A film sok embernek egész életre szóló üzenetet adott arról, milyen fontos kihasználni a napot.
A padra felálló diákok jelenete a filmtörténet egyik leghíresebb pillanata. Sokan, akik tanárok lettek, bevallják, hogy részben ennek a filmnek köszönhetően választották ezt a pályát. Mások azt mondják, ez a film adott nekik erőt, hogy a saját útjukat járják.
A film megrázó és elgondolkodtató is. Nem csak egy kedves iskolai történet, hanem arról is szól, milyen súlya van annak, ha a szülők és a társadalom elvárásai összeütköznek egy fiatal álmaival. A vége pedig sokáig ott marad az ember fejében.
A mai fiatalok közül meglepően kevesen látták. Pedig pont nekik szól a legjobban. Ha egy tizenévest meg akarsz lepni valamivel, ami igazán elgondolkodtatja, ez a film jó választás. Ahogy ez az egész lista is: érdemes leülni a fiatalokkal, és megmutatni nekik, mit szerettünk mi annak idején.