1. Magukat a takarítóeszközöket sosem takarítod
Szombat délelőtt, kész a nagytakarítás, minden csillog, aztán két nap múlva megint poros a polc, és a fürdőszoba sem olyan friss, mint amilyennek lennie kellene. Ismerős? Jolie Kerr amerikai takarítási szakértő a Washington Postban gyűjtötte össze azokat a hibákat, amelyeket szinte mindenki elkövet, és amelyek miatt a sok munka ellenére koszosabb marad a lakás. Átnéztük a listát, és hazai szemmel is kiegészítettük.
Az első hiba az, hogy a porszívót, a mosógépet vagy a WC-kefét szinte soha nem tisztítjuk meg. Pedig ezek az eszközök rengeteg koszt gyűjtenek, és ha nem gondozzuk őket, egyszerűen szétkenik a piszkot egyik helyről a másikra.
Egy tele porzsákos porszívó például gyengébben szív, és a szűrőn át a finom port visszafújhatja a levegőbe. A büdös felmosórongy pedig nemcsak kellemetlen, hanem baktériumokat is terjeszt a padlón.
A megoldás egyszerű: havonta egyszer szánj egy fél órát magukra az eszközökre. Ürítsd ki a porszívót, mosd ki a szűrőt, ha mosható, a felmosófejet pedig tedd be a mosógépbe. Cserébe a gépek is tovább bírják.
2. Öblítővel mosod a törlőrongyokat
Ez az egyik legmeglepőbb pont a listán, pedig rengeteg háztartásban így van. A konyharuhákat és törlőkendőket a többi textillel együtt, öblítővel mossuk, hiszen úgy puhábbak és illatosabbak lesznek.
Kerr szerint azonban az öblítő egy vékony bevonatot hagy az anyagon, és ez a réteg aztán átkerül minden felületre, amit letörölsz vele. Az eredmény: csíkos ablak, foltos tükör és tompa fényű csaptelep.
A mikroszálas kendőknél ez különösen igaz, ezek ugyanis az öblítőtől elveszítik a legfontosabb tulajdonságukat, hogy megfogják a port és a zsírt. A szárítókendő ugyanígy árt nekik.
Mosd őket külön, öblítő nélkül, legfeljebb egy kevés ecettel az öblítőrekeszben. Így a rongyok újra úgy dolgoznak, ahogy kell, és rájössz, hogy nem is a tisztítószerrel volt a baj.
3. Mosószerrel mosod fel a padlót
Sokan a felmosóvízbe is egy kupak mosóport vagy folyékony mosószert öntenek, mondván, ami a ruhát kitisztítja, az a padlót is. A takarítási szakértő szerint ez rossz ötlet.
A mosószert arra tervezték, hogy a mosógépben rengeteg vízzel kiöblítsék. A padlón viszont nincs öblítés, így a szer maradéka rászárad a felületre, és egy ragacsos réteget képez, amely vonzza a port és a koszt. Pár nap után a padló tompa és szürke lesz, pedig épp most mostad fel.
A megoldás a padlóhoz való tisztítószer, a megfelelő adagolással. Laminált és fa padlónál különösen fontos a kevés víz is, mert a túl nedves felmosás hosszú távon megduzzaszthatja a lapokat.
Ha már rárakódott a réteg, egy-két alkalommal moss fel tiszta, meleg vízzel, és gyakran cseréld a vizet. Meglepő lesz, mennyi szürke lé jön fel a padlóról.
4. Nem olvasod el a használati utasítást
Valljuk be, ki olvassa el a flakon hátulját? A legtöbben ránézésre használjuk a tisztítószereket, és csak akkor csodálkozunk, amikor valami elszíneződik, megkarcolódik vagy egyszerűen nem lesz tiszta.
Kerr példája a varázsszivacs, amelyet sokan szárazon használnak, pedig nedvesen kellene. Ugyanígy sok vízkőoldó csak bizonyos felületekre való, és a márványt, a zománcot vagy a fugát kifejezetten károsíthatja.
A használati utasítás nem a gyártó szeszélye. Leírja, mennyi ideig kell hagyni hatni a szert, mire nem szabad használni, és mikor kell kesztyűt húzni. Ezekből sok bosszúság megelőzhető.
Egy apró szokás, ami sokat segít: ha új tisztítószert veszel, az első használat előtt olvasd el a hátoldalt. Egy perc az egész, és megspórolhatsz vele egy tönkretett munkalapot.
5. Túl sok tisztítószert használsz
Sokan úgy gondolják, hogy több szer, több tisztaság. A valóság pont az ellenkezője. A Washington Post cikke szerint a túl sok tisztítószer nem lesz tisztább tőle, hanem maradékot hagy, amely ragad, csíkot húz és újra összegyűjti a koszt.
Ez különösen igaz a fürdőszobában és a konyhában, ahol a zsíroldók és a fürdőszobai tisztítók erős, koncentrált szerek. Egy-két fújás bőven elég, a többi csak a felületen marad, és kiöblíteni is nehezebb.
A túladagolás ráadásul pénzkidobás is. Egy flakon, ami rendesen adagolva hónapokig kitartana, így néhány hét alatt elfogy. Ráadásul a sok vegyszer a levegőbe is kerül, ami egy kis fürdőszobában egyáltalán nem kellemes.
A szabály tehát egyszerű: kevesebb szer, több türelem. Hagyd hatni a tisztítót egy-két percig, és utána töröld le, ahelyett hogy még egy adagot fújnál rá.
6. Közvetlenül a felületre fújod a szert
Ez szorosan összefügg az előző ponttal. Amikor egyenesen a tükörre, az üvegre vagy a bútorra fújjuk a tisztítószert, szinte biztosan többet használunk a kelleténél, és a permet olyan helyekre is eljut, ahová nem szeretnénk.
Kerr azt javasolja, hogy a szert a rongyra, a szivacsra vagy a kefére fújd, és azzal töröld át a felületet. Így pontosan annyi kerül rá, amennyi kell, és elkerülhetők a csíkok és a homályos foltok.
Az elektronikai eszközöknél, például a tévénél vagy a laptopnál ez nem is csak tanács, hanem szabály. A képernyőre fújt folyadék befolyhat a keret alá, és ott komoly kárt okozhat.
Ugyanez igaz a fa bútorokra is. A közvetlenül rájuk fújt szer beivódhat a repedésekbe és a fugákba, ahol idővel foltot hagy vagy megduzzasztja az anyagot.
7. Összekevered a tisztítószereket
A házi praktikák között gyakran olvasni, hogy keverjük össze a szódabikarbónát és az ecetet, mert a pezsgés majd mindent eltüntet. A Washington Post szakértője szerint ez a kombináció takarításra nem túl hasznos: a két anyag semlegesíti egymást, és a végén lényegében sós víz marad.
Hasonló a helyzet, ha az ecetet mosogatószerrel vagy más tisztítószerrel keverjük. Az ecet csökkentheti a mosószerek hatékonyságát, így a keverék gyengébb lesz, mint külön-külön bármelyik.
Van azonban egy ennél sokkal fontosabb szabály is. Bizonyos tisztítószerek, például a klóros szerek más vegyszerekkel keverve kifejezetten veszélyes gázokat képezhetnek. Ezért soha ne keverj össze két terméket, hacsak a gyártó kifejezetten nem javasolja.
A legjobb, ha minden szert külön, a saját céljára használsz. Ha pedig mégis kombinálni szeretnéd őket, előbb az egyikkel végezz, öblítsd le a felületet, és csak utána jöhet a másik.
8. Elfelejted a szellőzőket és a ventilátorokat
A por nemcsak a polcokon gyűlik, hanem a szellőzőrácsokon, a páraelszívón, a mennyezeti ventilátoron és a fürdőszobai szellőzőn is. Kerr szerint ezeken a helyeken nagyon gyorsan rakódik le, és mivel ritkán nézünk fel, hónapokig észre sem vesszük.
A gond az, hogy ezek az eszközök a levegőt mozgatják. Amikor bekapcsolod a ventilátort vagy beindul a fűtés, a rájuk rakódott por szétszóródik a lakásban, és rontja a levegő minőségét. Az allergiásoknak ez különösen kellemetlen.
Egy porszívó kefés fejével a szellőzőrácsokat pillanatok alatt meg lehet tisztítani. A nehezen elérhető helyekre a szakértő sűrített levegős sprayt ajánl, a páraelszívó zsíros szűrőjét pedig érdemes rendszeresen mosogatógépben vagy forró, mosogatószeres vízben kimosni.
Most, ősszel, a fűtési szezon kezdete előtt különösen jó alkalom erre. Ha a radiátorok és a szellőzők tiszták, nem a tavalyi port fújja szét a fűtés az első hideg napokon.
9. Csak a padlót porszívózod
A porszívó sokunknál csak a padlóra és a szőnyegre jut. A Washington Post szakértője szerint azonban a por a kárpitozott bútorokon, a párnákon, a függönyökön és a sötétítőkön is megtelepszik, és ha ezeket kihagyjuk, az allergének egész egyszerűen visszakerülnek a levegőbe.
Amikor leülsz a kanapéra vagy elhúzod a függönyt, a benne lévő por felszáll, és néhány óra múlva újra ott van a frissen feltakarított padlón. Így a takarítás soha nem ér véget igazán.
A legtöbb porszívóhoz tartozik kárpittisztító és kefés fej, csak éppen a szekrény mélyén porosodnak. Érdemes elővenni őket, és hetente vagy kéthetente a kanapét, a fotelt és a függönyöket is átmenni velük.
A matrac is ide tartozik. Évente néhányszor porszívózd át alaposan, különösen, ha a családban valaki allergiás, és hagyd egy kicsit szellőzni, mielőtt visszaágyazol.
10. Napsütésben mosod az ablakot
Logikusnak tűnik, hogy egy szép, napos napon álljunk neki az ablakpucolásnak, hiszen akkor jól látszik minden folt. Kerr szerint azonban ez az egyik leggyakoribb oka a csíkos ablaknak.
A tűző napon a tisztítószer és a víz túl gyorsan megszárad az üvegen, még mielőtt letörölhetnénk. Így maradnak a jellegzetes csíkok és homályos foltok, amelyeket aztán hiába törölgetünk újra.
A szakértő ezért borús, felhős napot ajánl az ablakmosáshoz. Ha ez nem megoldható, legalább azt az oldalt mosd, amelyet éppen nem ér közvetlenül a nap, és haladj a nap járásával ellentétesen.
Egy régi trükk szerint a végső áttöröléshez egy tiszta, száraz mikroszálas kendő vagy akár egy összegyűrt újságpapír is jól működik. A lényeg, hogy az üveg ne száradjon meg magától.
11. Csak néha takarítasz, de akkor nagyon
Az utolsó hiba talán a legemberibb. Sokan hetekig halogatják a takarítást, aztán egy hétvégén egyszerre próbálnak mindent bepótolni. Kerr szerint ez a módszer hosszú távon több munkát jelent, nem kevesebbet.
A kis szennyeződések, mint a vízkő, a szappanlerakódás vagy a zsír, ha sokáig ott maradnak, egyre keményebbé és makacsabbá válnak. Ami frissen egy törléssel eltűnne, az néhány hét után már erős vegyszert és sok súrolást igényel.
Ezért érdemes kialakítani egy egyszerű rutint, amely nem veszi el az egész napot. Íme néhány bevált apró szokás, amelyek alig pár percet vesznek igénybe:
- zuhanyzás után egy gumis ablaklehúzóval töröld le a zuhanyfalat,
- főzés után azonnal töröld le a tűzhelyet, amíg még meleg,
- esténként 10 perc rendrakás a nappaliban,
- hetente egyszer a fürdőszoba gyors áttörlése.
Ha ezeket a hibákat elkerülöd, a takarítás nemcsak gyorsabb lesz, hanem tartósabb is. Kevesebb szerrel, kevesebb idő alatt tisztább lesz a lakás, és a hétvégéd is felszabadul valami kellemesebbre.
(Forrás)