hirdetés
Zserbó, amitől még a nagymama is elcsodálkozott: egyetlen kis csavar a diókrémben
Gyerekkoromban karácsony nem telt el zserbó nélkül. A nagyi mindig nagy gonddal készítette, és minden alkalommal ugyanazt mondta: „a zserbónak idő kell, és türelem – de megéri.” Sokáig azt hittem, ezen nem lehet mit változtatni, hisz tökéletes volt úgy, ahogy volt. Aztán egyszer kipróbáltam egy apró változtatást a diótöltelékben, amit egy régi erdélyi receptben olvastam: egy kanál baracklekvárt kevertem a darált dióba. Ettől a töltelék nemcsak szaftosabb, hanem gyümölcsösen gazdagabb lett – és amikor a nagyi először megkóstolta, csak annyit mondott:
„Na, ez valami finomabb, mint az enyém!”
Akkor tudtam, hogy ez a zserbó más lesz. És talán egy kicsit a tiéd is lehet.
Hozzávalók a tésztához:
- 50 dkg finomliszt
- 25 dkg vaj vagy margarin (hidegen, kockázva)
- 2 dkg élesztő
- 1 dl langyos tej
- 1 evőkanál cukor
- 1 csipet só
- 2 tojássárgája
- 2 evőkanál tejföl
A töltelékhez:
- 25 dkg darált dió
- 15 dkg porcukor
- 2 evőkanál baracklekvár (ez a „csavar”)
- 25–30 dkg baracklekvár (kenéshez)
A tetejére:
- 15 dkg étcsokoládé
- 1 evőkanál olaj vagy kevés vaj a csokihoz
A cikk folytatásáért, a reklám alatt kattints a tovább gombra!
hirdetés
A cikk folytatódik, lapozz!
