Mikor alakul ki D-vitamin-hiány?
A hiány gyakran azoknál jelentkezik, akik hosszú időn keresztül nem jutnak elegendő étrendi forráshoz, például akkor, ha valaki szigorú vegetáriánus vagy vegán étrendet követ, és kerüli az állati eredetű ételeket. Szintén kialakulhat, ha valaki kevés időt tölt a szabadban, olyan éghajlaton él, ahol kevés a napsütés, vagy olyan munkát végez, amely folyamatosan zárt térben tartja. A sötétebb bőrtónusú embereknél a melanin miatt a D-vitamin termelődése lassabb, így náluk a hiány esélye magasabb. A veseműködés romlása megnehezítheti, hogy a szervezet a D-vitamint aktív formává alakítsa. Emésztőrendszeri betegségek, például a Crohn-betegség vagy a cisztás fibrózis, akadályozhatják a felszívódást, és a lisztérzékenység is hasonló problémákat okozhat. Az elhízás esetén a D-vitamin a zsírsejtekben raktározódik, így nem tud megfelelő mennyiségben a véráramba kerülni.
Kik vannak leginkább veszélyben?
A D-vitamin-hiány kockázata magasabb az időseknél, a mozgásukban korlátozott vagy túlsúlyos személyeknél, a tejallergiásoknál, a vegán étrenden élőknél és a szoptató édesanyáknál. Bizonyos betegségek – például a cisztás fibrózis, a krónikus vesebetegség vagy a gyulladásos bélbetegség – szintén fokozzák a hiány esélyét.
Ha tartós csont- vagy hátfájást tapasztalsz, könnyen elképzelhető, hogy a háttérben nem komoly betegség, hanem egyszerű vitaminhiány áll. Egy gyors vérvizsgálat megmutathatja a pontos D-vitamin-szintet, de a pótlásról minden esetben érdemes orvossal egyeztetni.
Ez is érdekelhet:
5 airfryer hiba, amit a háziasszonyok 90 %-a elkövet
