Ha kíváncsiak vagyunk, milyen vitaminok és tápanyagok bújnak meg a burgonya belsejében, és hogyan érdemes elkészíteni, hogy ezek a lehető legjobban hasznosuljanak, érdemes pár egyszerű tényt szem előtt tartani. A burgonya nem csak szénhidrátforrás, hanem több fontos, vízben oldódó vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz, de az elkészítés módja jelentősen befolyásolja, mi marad meg ezekből. A következőkben hétköznapi példákkal és gyakorlati tanáccsal mutatom be, mit érdemes tudni róla.
A mindennapi konyhában a burgonya sokszor háttérbe szorul, pedig egy jó sütőben sült krumpli vagy egy egyszerű főtt köret is komoly tápanyagokat adhat. Az is gyakori, hogy valaki azért kerüli, mert úgy tartja, hizlal vagy tápanyagban szegény, mások pedig azért szeretik, mert laktató és olcsó. Fontos különbséget tenni a nyers tápanyagok és a főzött, sütött formák között, és azt is érdemes látni, hogy a héj mennyit számít.
Milyen vitaminok és ásványi anyagok találhatók a burgonyában?
A burgonya egyik legismertebb mikroeleme a C‑vitamin, amely frissebb krumpliból, héjával együtt készítve sokáig megőrizhető. Emellett a B6‑vitamin is jelentős mennyiségben van jelen, ami az idegrendszer működéséhez, valamint az anyagcseréhez járul hozzá. Kis mennyiségben folátot, niacint és tiamint is találunk benne, továbbá jó forrása a káliumnak, amely a vérnyomás és az izomműködés szempontjából fontos.
Az ásványi anyagok között a kálium mellett kisebb mennyiségben magnézium és vas is előfordul. A rost főként a héjban koncentrálódik, ezért aki meg szeretné tartani a rostot és a nyomelemeket, az gyakran jobb eredményt ér el, ha nem hámozza meg teljesen a krumplit. Érdemes észben tartani, hogy a pontos mennyiségek fajtától, termesztéstől és tárolástól függően változhatnak.
