Gyakor hibák magvetésnél
- A világítás nem megfelelő a növény számára: sötétben a magok vékonyak, világosak lesznek, így a betegségek is könnyebben megtámadják
- Alacsony hőmérséklet: A melegigényes magok csírázásánál elhúzódhat a folyamat, vagy akár el is maradhat, ha túl alacsony hőmérsékleten tarjuk.
- Dőlése a palántának: Ha a palántáink egyik napról a másikra megrohadnak, valószínűsíthető, hogy palántadőlés okozó gombák okozták a bajt.
Erre a felkészülést időben kell megkezdenünk. Még a magvetés megejése elõtt jóval érdemes az ablakpárkányt és a palántanevelés során használt különbözõ munkaeszközöket formalinoldattal fertõtlenítenünk. - Túlöntözés: Az egyik leggyakoribb hibánk a túlzott gondoskodás, ami a sűrű locsolásban mutatkozik meg. Ugyanis, az állandóan magas a páratartalom miatt szinte ki sem tud száradni a talaj. Erre megoldást nyújthat a gyakori szellőzetés.
Mikor ültessük ki a palántát?
Mivel a növényeink hozzászoktak a megfelelő környezethez, ne siessük el a kiültetést, csak fokozatosan szoktassuk hozzá a kinti élethez őket. Ezt a folyamatot nevezzük edzésnek. Ilyenkor érdemes még a kertbe ültetés előtt kirakni őket az erkélyre, egy napos helyre, majd éjszakára bevinni őket a lakásba, a védettebb környezetbe.
A káposztafélék palántái az elültetés pillanatától számított hat hét alatt lesznek kiültetésre “érettek”, a paprika- és paradicsompalántáknak ehhez viszont több, azaz körülbelül nyolc hét szükséges. A magvetés idejét tehát visszafelé kell mindig számítani. A káposztafélék palántáit április közepe táján lehet már ültetni, a magvetés kezdete tehát március elején van.
Ez is érdekelhet:
Felejts el minden drága szert: ez az apró trükk végleg eltünteti a poloskákat!
