KRESZ kérdés

KRESZ kérdés, amin még a rutinos sofőrök is elcsúsznak: ki kanyarodhat utoljára ebben a kereszteződésben?

Első pillantásra ártatlan KRESZ-kérdésnek tűnik, mégis rengeteg rutinos sofőr elrontja.
KRESZ kérdés
hirdetés
hirdetés

KRESZ kérdés, amin még a rutinos sofőrök is elcsúsznak: ki kanyarodhat utoljára ebben a kereszteződésben?

Bevallom, én is azok közé tartozom, akik ránéznek egy ilyen ábrára, és már indulnának tovább fejben. Hiszen naponta vezetünk, ezerszer láttunk hasonló helyzetet, és általában gond nélkül megoldjuk. Aztán egyszer csak szembejön egy kérdés, ami kizökkent: biztos, hogy tényleg úgy van, ahogy emlékszem rá?

Az ilyen kérdések nem azért bosszantóak, mert lehetetlenek, hanem mert rámutatnak valamire: a rutin gyakran rövidít. A vizsgaszituáció viszont nem engedi a rövidítést, ott a szabályok logikáját kell végigvinni, lépésről lépésre.

hirdetés

Miért trükkös ez a feladat első ránézésre is?

A kereszteződésekben az áthaladási sorrend látszólag egyszerű műfaj. Az ember gyorsan megkeresi, van e tábla, van e jelzőlámpa, és ha nincs, akkor jön a jól ismert reflex, a jobbkéz-szabály. Csakhogy a legtöbb hibát éppen az okozza, amikor valaki ennél megáll, és nem ellenőrzi, hogyan hat egymásra a helyzet összes szereplője.

A hétköznapi közlekedésben sokszor működik a „majd elférünk” logika. Ha valaki kanyarodik, egy másik pedig menne egyenesen, gyakran kialakul egy informális, szemkontaktusos vagy mozdulatból értett együttműködés. A tesztfeladat viszont azt kéri számon, hogy szabály szerint, bizonytalanság nélkül állítsd fel a sorrendet, mintha senki nem segítene rá a másiknak.

hirdetés
A cikk folytatódik, lapozz!

Ezeket olvastad már?