4. Komposztban? Naná, hogy igen!
A kávézacc tökéletes komposztalapanyag. Segíti a lebontó mikroorganizmusokat, felgyorsítja a folyamatokat, és még a giliszták is kedvelik – ha van gilisztakomposztod, azt is felhasználhatod!
Hogyan érdemes komposztálni vele?
- Ne önts bele egyszerre sokat – hajlamos összeállni, és akkor nem tud jól szellőzni a komposzt.
- Keverd össze barna anyagokkal, például száraz falevéllel, fűrészporral vagy kartonpapírral, hogy egyensúlyban legyen ez a keverék.
5. Mi a helyzet a szobanövényekkel? Itt aztán tényleg csak óvatosan!
Sokan szeretnék a lakásban is bevetni a kávézaccot, ami akár működhet is – de nagyon óvatosan. A zacc nedves, könnyen penészedik, és ha csak úgy rászórjuk a virágföld tetejére, az többet árt, mint használ.
Jó tanácsok beltérre:
- Ne szórd frissen a földre, mert penészedhet.
- Komposztáld előbb, és utána keverd a földhöz.
- Esetleg készíts belőle házi tápoldatot: áztasd vízbe néhány napra, és ezzel a vízzel locsold meg a növényt.
6. A kávézacc használata okosan
A kávézacc tényleg egy szuper kis segítség lehet a kertben, amennyiben jól bánunk vele. Nem helyettesíti a komposztot, nem űz el minden egyes kártevőt, és nem varázsolja savassá a földet egyik napról a másikra. Viszont hozzá tud tenni a talaj minőségéhez, segíti a növények fejlődését, és komposztban is csodákra képes.
És ami a legjobb benne? Teljesen ingyen van!
Szóval legközelebb, amikor megiszod a reggeli kávédat, gondolj a kertedre is – lehet, hogy épp akkor készül el az egyik legjobb természetes tápanyag!
Érdemes letesztelned magad: Agykarbantartó kvíz: Ha 8 kérdésből 7-re legalább helyesen válaszolsz, tájékozottabb vagy, mint az átlag!
