A bélflóra változása, ami most minden második cikkben előkerül
A bodzalé kapcsán az egyik leglátványosabb rész az volt, hogy a kutatók a bélmikrobiom összetételében is elmozdulást mértek. A tanulmány szerint phylum szinten nőtt például a Firmicutes és az Actinobacteria aránya, miközben csökkent a Bacteroidetes.
Ez jól hangzik, főleg azért, mert a bélflóráról az utóbbi években rengeteget beszélünk, és nem csak gasztro témában. Ugyanakkor a mikrobiom értelmezése mindig kényes, mert az, hogy mi számít „jó” vagy „rossz” aránynak, sok tényezőtől függ, és nem egyetlen mutató dönti el.
A vizsgálat mindenesetre arra utal, hogy a bodzalé képes volt mérhető változást elindítani a bélrendszeri mikrobák összetételében, legalábbis rövid távon, kontrollált körülmények között.
Vércukor, inzulin, zsírégetés: mit lehet ebből kivenni?
A téma azért kapott ekkora figyelmet, mert a kutatók glükóztoleranciához és anyagcseréhez kapcsolódó eredményekről is beszámoltak. A WSU kommunikációja szerint a résztvevőknél átlagosan 24 százalékos vércukorcsökkenést és 9 százalékos inzulinszint csökkenést figyeltek meg, illetve zsíroxidációval kapcsolatos változást is.
A tanulmány megfogalmazása ennél visszafogottabb, és inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy a mért adatok „javulást sugallnak” a glükózfeldolgozásban és a zsíroxidációban a placebohoz képest.
Ha valaki cukoranyagcserével kapcsolatos problémával él, ezek a mondatok könnyen túl nagy reményt kelthetnek. Ilyenkor nem árt emlékezni arra, hogy egy rövid kísérlet eredménye nem helyettesít semmilyen kezelést, és az egyéni reakciók nagyon eltérők lehetnek.
Mi van a bodzában, ami miatt egyáltalán felmerülhet ez az egész?
A bodza sötét színét adó antocianinok régóta érdeklik a kutatókat, mert antioxidáns tulajdonságokkal hozzák összefüggésbe őket. A bodza emellett többféle vitamint és ásványi anyagot is tartalmazhat, attól függően, milyen formában és koncentrációban fogyasztjuk.
A bodzából készült termékekkel kapcsolatban viszont van egy nagyon földhözragadt, hétköznapi kérdés is. Az ital valójában mennyi hozzáadott cukrot tartalmaz, és milyen mennyiségben isszuk. A bodzaszörp például egészen más kategória lehet, mint egy kontrollált vizsgálatban használt, standardizált ital.
Ez az a pont, ahol a „szuperélelmiszer” narratíva könnyen átcsúszhat a marketingbe, miközben a részletek számítanak igazán.
Ajánló: Kilószámra esszük, mégis ez az egyik legszennyezettebb gyümölcs a boltokban
