Tóth István, növényvédelmi szakmérnök szerint a japán keserűfűnek nem hogy semmi haszna nincs, mivel sem takarmányba, sem iparba nem lehet felhasználni, a méheken kívül a többi bogár messzire elkerüli, és ha egyszer elszaporodik, ott csak több évnyi kitartó munka a vegyszerrel és szakemberekkel karöltve lehetséges a kiirtása. A Bükkben, az Őrségben is elszaporodtak azok a fajta növények, amik inkább károsítják, semmint növelik a pozitív értékét a területnek.
Van egy másik veszélyes növény is!
A medvetalpkaktusz is egész hamar közkedveltté vált itthon. Ez az Észak-Amerikában őshonos növény, kis hazánkban díszkaktuszként van jelen, mégis az Alföldön már majdnem 80 helyszínen találtak belőle a vadonban. Ez a növény is, mint a japán keserűfű, nagyon gyorsan elterjed, aminek a hatására a Magyarországon lévő őshonos fajok háttérbe szorulhatnak, sőt, akár ki is pusztulhatnak.
Szinte egyik vegyszer sem hat a kiirtására, és kevés szakember ismeri annyira, hogy egyáltalán belevágjon a permetezésébe. Aki esetlegesen ilyen kaktusszal találkozik, annak kötelessége jelenteni a természetvédelmi hatóságnak. Szerencsére, az Ökológiai Kutatóközpont és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnak van egy térképe, aminek a segítségével nyomon lehet követni, hogy hol fordul elő ez a növény, illetve folyamatosan megfigyelés alatt tartják a gócpontokat.
Ajánló: A kertész figyelmeztet! Ezeket a fákat szigorúan tilos metszeni nyáron!
