Ennek következménye sokszor az, hogy a beszélgetés inkább állásinterjúnak vagy bizonyítási kényszernek tűnik, mint valódi kapcsolódásnak. A túlzott megfelelési vágy kívülről gyakran erőltetettnek hat. Sokan ilyenkor elkezdenek dicsekedni, túl sokat beszélni magukról, vagy éppen annyira izgulnak, hogy teljesen bezárkóznak. Pedig a másik fél legtöbbször nem tökéletes teljesítményt keres, hanem természetes jelenlétet.
A másik gyakori hiba az idealizálás. Sokan egyetlen pillantás alapján komplett történetet építenek fel a fejükben. „Biztos elérhetetlen.” „Biztos mindenki őt akarja.” „Biztos csak bizonyos típusú férfiak jöhetnek szóba.” Ezek a feltételezések pedig már azelőtt önbizalomhiányt teremtenek, hogy bármi történt volna. A randiszakértők szerint minél inkább emberként néz valaki a másikra, és nem egy elérendő trófeaként, annál könnyebbé válik az ismerkedés.
