A legtöbben teljesen elrontják a zabkását, pedig csak két dolgon múlik minden
A zabkása az egyik legnépszerűbb reggeli lett az elmúlt években. Gyors, laktató, és első ránézésre nehéz mellényúlni vele. Sokaknál mégis csalódás a vége: éhségérzet pár óra múlva vagy ingadozó energiaszint.
Pedig a zabkásával nincs baj. A gond inkább az, ahogyan készítjük. A klasszikus, „jó sok méz, egy marék dió, kis gyümölcs” típusú változat sokszor messze áll attól, amit egészséges reggelinek neveznénk.
Van két alapelv, amit érdemes szem előtt tartani. Nem bonyolultak, csak szokatlanok azoknak, akik évek óta ugyanúgy főzik a zabot.
Nem a zab típusa a legnagyobb kérdés
Sokan esküsznek a hegyi zabra, mások ódzkodnak az instant változattól. A valóság ennél árnyaltabb. A kevésbé feldolgozott zab valóban lassabban szívódik fel, de az instant zab sem ördögtől való, különösen érzékeny gyomrúaknál.
A döntő különbség nem a csomagoláson van, hanem a konyhában. Az számít, mennyi ideig főzzük, mivel öntjük fel, és mit teszünk mellé. A túlfőzött zab elveszti az állagát és a tápérték egy részét, a teljesen nyers zab pedig sokaknál puffadást, kellemetlen emésztési tüneteket okoz.
Sokan tapasztalatból jutnak el oda, hogy a legjobb megoldás az előre beáztatás. Ha a zabot előző este forró folyadékkal leöntjük, reggelre pont annyira puhul meg, amennyire kell.
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
