1. D-vitamin
Ha egyetlen vitamint kellene kiemelni, amire 55 év felett különösen oda kell figyelni, az a D-vitamin lenne. Ez az a vitamin, amit a bőrünk a napfény hatására maga állít elő, ezért is hívják sokan napfényvitaminnak. A baj csak az, hogy nálunk októbertől márciusig a nap olyan alacsonyan jár, hogy a bőr alig tud belőle valamit termelni, és ilyenkor a legtöbb ember szervezetében lassan fogyni kezd.
Az életkor ráadásul tovább nehezíti a helyzetet. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) étrend-kiegészítő hivatalának D-vitaminról szóló tájékoztatója szerint a bőr D-vitamin-termelő képessége a korral csökken. Ezért az idősebbek sokkal nagyobb eséllyel szenvednek hiányban, főleg ha sokat vannak otthon, vagy ritkán jutnak ki a szabadba. Ugyanez a forrás 51 és 70 év között napi 15 mikrogrammot, vagyis 600 NE-t ajánl, 70 év felett pedig már napi 20 mikrogrammot, azaz 800 NE-t.
A D-vitamin legismertebb feladata, hogy segíti a kalcium felszívódását, így nélküle a csontok nem kapják meg azt, amire szükségük van. Idősebb korban, amikor a csontritkulás és az esések veszélye is nő, ez különösen fontos. Emellett az izmok és az immunrendszer működéséhez is kell, és sokan azt tapasztalják, hogy télen a fáradtság és a levertség is összefügghet a hiányával.
Ételből elég nehéz eleget bevinni belőle. A zsíros halak, például a lazac, a makréla vagy a hering, a tojássárgája és a D-vitaminnal dúsított élelmiszerek tartalmaznak valamennyit. A legtöbb idős embernek ezért télen érdemes étrend-kiegészítőt szednie. Hogy pontosan mennyit, azt a legjobb egy vérvétel után a háziorvossal megbeszélni, mert a túl sok D-vitamin sem egészséges.
