Amikor a fagyos reggelek után először érezzük a talaj melegedését, nehéz ellenállni a vetőmag csomagok csábításának. A közösségi kertekben és panelházak ablakpárkányain is újból felbukkan az izgatott sürgés-forgás: ki locsol, ki gereblyéz, ki az első sorokba szórja a magokat. Ez a lendület jó, de könnyen vezethet bosszúsághoz, ha elkapkodjuk, vagy rosszul értelmezzük a teendőket.
Nem arról van szó, hogy mindenki kezdő hibákat követ el, sokan évjáratról évjáratra tanulnak a saját tapasztalataikból. Ugyanakkor feltűnő, hogy ugyanazok a bakik ismétlődnek: túl korán vetés, rosszul előkészített talaj, vagy egyszerűen a vetés utáni gondozás hiánya. Ezekről érdemes beszélni, mert egy-két apró változtatással sokszor jobb eredményt kapunk, és kevesebb idő megy el az utólagos helyrehozgatásra.
Talaj előkészítése: a láthatatlan alap
A talaj előkészítése gyakran háttérbe szorul, pedig a vetés sikere sokszor a földben dől el. Többen csak felszínesen forgatják meg a fekvőt, vagy komposzt helyett csak trágyát szórnak, és később csalódottan tapasztalják, hogy a magok vagy nem kelnek rendesen, vagy a palánták lassan fejlődnek. A jó talajszerkezet nem feltétlenül bonyolult dolog, de meg kell adni neki az időt és a figyelmet.
Ajánlott: Az orvosom tanácsára minden nap ettem fokhagymát, ez lett a következménye!
Gyakorlati tapasztalat, hogy a túlzott bolygatás sem tesz jót: ha nagyon morzsalékosra dolgozzuk a talajt, az könnyebben kiszárad, ha meg túl tömör marad, a gyökerek nem kapnak levegőt. A kertben eltöltött évek megtanítanak egyfajta egyensúlyra: elegendő a felső réteg fellazítása és a megfelelő tápanyagbeadás, valamint a szemmel látható gyomok eltávolítása vetés előtt, hogy a fiatal növények ne a konkurenciával kezdjenek versengeni az első nappal.








