Ezért nem sikerül fogynod: ezek az alattomos tényezők hátráltatnak
Van az a helyzet, amikor az ember tényleg odafigyel. Kevesebb nasi, több séta, egészséges reggeli. A mérleg mégsem mozdul vagy csak lassan, miközben a közérzet sem az igazi. Ilyenkor szokott előkerülni a gyanú, hogy valami nem stimmel a részletekben.
Az utóbbi időben egy vitákat kavaró kifejezés is felbukkan a táplálkozással foglalkozó beszélgetésekben. A „sötét kalória” nem hivatalos orvosi kategória, inkább egy szemléletes címke arra, amikor egy étel energiatartalma mellé olyan összetevők társulnak, amelyek a feltételezések szerint nem tesznek jót a szervezetnek. A fogalmat népszerűsítő szerzők között ott van Dr. Catherine Shanahan is, aki „Dark Calories” címen írt erről könyvet.
Mit neveznek „sötét kalóriának”, és miért lett ebből ügy?
A kifejezést használók lényege egyszerű. Nem minden kalóriát érez a test ugyanúgy. Van, ami után jóllakunk és rendben vagyunk, és van, ami után valahogy mindig marad még egy kis éhség, fáradtabbak leszünk, vagy csak nehezebben jön az a bizonyos könnyű érzés.
A „sötét kalória” narratívája leggyakrabban a finomított növényi olajok körül forog. Arról szól, hogy bizonyos, iparilag előállított olajok a konyhában, főleg magas hőfokon, könnyebben bomlanak le olyan vegyületekre, amelyekből nem feltétlenül kér a szervezet. Ezzel együtt fontos látni, hogy a téma erősen megosztó, és nem minden szakmai szervezet fogalmaz ugyanúgy az olajok szerepéről.
A vita egyik oka épp az, hogy sokan a mindennapokból ismerik a problémát. Otthon főzünk, mégis gyakran a készételek, péksütik, csipszek, szószok és kekszek zsírtartalmából jön össze a „láthatatlan” rész. Nem azért, mert valaki rosszul csinálja, hanem mert ezek az összetevők észrevétlenül vannak jelen.
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!








