Hogyan működik a nyugdíjkorrekció?
A magyar szabályozás értelmében a nyugdíjakat minden év januárjában a kormány által arra az évre becsült infláció mértékével emelik – idén ez 3,6%-os emelést jelentett.
- Mi történik, ha magasabb az infláció? Amennyiben az év közbeni adatok alapján a pénzromlás meghaladja a tervezettet, a kormány novemberben visszamenőleg kifizeti a különbözetet.
- Egyösszegű utólagos kifizetés: A jogosultak a novemberi – már megemelt – nyugdíjuk mellett egy összegben kapják meg a január és október közötti 10 hónapra, valamint a 13. és 14. havi nyugdíjra járó pluszösszeget.
- Beépülő emelés: A korrekció nem csak egyszeri juttatás: a megemelt összeg beépül a nyugdíjalapba, így a jövőbeni emelések alapjául már ez a magasabb érték szolgál.
Példa a korábbi évekből: Tavaly novemberben 1,6%-os kiigazításra volt szükség. Ez egy átlagnyugdíj esetén nagyjából 40 000 forintos visszamenőleges kifizetést jelentett, míg egy 120 000 forintos nyugdíjnál körülbelül 20 000 forint pluszt eredményezett.
Mit mutatnak a 2026-os inflációs adatok?
Június és július környékén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első féléves mutatói alapján már jól felbecsülhető, szükség lesz-e őszi kiigazításra.
A KSH 2026-os havi inflációs adatai eddig a következők szerint alakultak:
- Január: 2,1%
- Február: 1,4%
- Március: 1,8%
- Április: 2,1%
- Május: 1,8%
- Június: 1,7%
Az első hat hónap számai alapján jelenleg nincs jele annak, hogy az éves infláció meghaladná a tervezett 3,6%-ot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői szerint az év hátralévő részében a pénzromlás 2% körül maradhat, de még egy rosszabb szcenárió esetén sem valószínű, hogy átlépi a 3%-ot.
A cikk folytatásáért, a reklám alatt kattints a tovább gombra!
