Elkészítés
A burgonyát meghámozzuk, kisebb kockákra vágjuk, majd sós vízben puhára főzzük. Ha elkészült, leszűrjük és hagyjuk teljesen kihűlni. Ez a lépés fontos, mert a meleg burgonya könnyen ragacsossá teszi a tésztát.
A kihűlt burgonyát krumplinyomóval áttörjük, majd lisztezett deszkára tesszük. A közepébe ütjük a tojásokat, hozzáadjuk a zsírt vagy vajat, és megszórjuk liszttel. Az egészet addig gyúrjuk, amíg rugalmas, jól formázható tésztát kapunk.
A tésztát kisebb darabokra osztjuk, majd ujjnyi vastag rudakat sodrunk belőle. Ezeket körülbelül két centiméteres darabokra vágjuk. A darabokat a tenyerünk között megsodorjuk, így alakul ki a nudlik jellegzetes formája.
Egy nagyobb fazékban enyhén sós vizet forralunk. A nudlikat a forrásban lévő vízbe tesszük, majd addig főzzük, amíg fel nem jönnek a felszínre. Ezután még egy rövid ideig hagyjuk őket a vízben, majd szűrőkanállal kiszedjük és lecsepegtetjük.
Háromféle befejezés ugyanabból az alapból
A kifőtt nudli egyik legismertebb változata a zsemlemorzsás. Ilyenkor a tésztát vajon vagy olajon pirított morzsába forgatják, amely aranybarna színt és kellemesen ropogós állagot ad neki. Sok családban porcukorral megszórva kerül az asztalra.
A mákos változat szintén gyakori. A kifőtt nudlit olvasztott vajjal meglocsolják, majd darált mákkal és cukorral szórják meg. Ez az egyszerű párosítás sokak szerint az egyik legjobb módja a burgonyás tészta felhasználásának.
A sós változat már inkább egy tartalmasabb fogás. Pirított hagyma, szalonna és egy kevés reszelt sajt kerül a frissen kifőtt nudlira. Ez a kombináció különösen laktató, ezért sok helyen akár önálló főételként is megállja a helyét.
A nudli talán azért maradt meg ennyire sok családban, mert alkalmazkodik a konyhához és az ízléshez. Egy egyszerű alap, amelyből mindenki azt készít, amihez éppen kedve van. És közben a konyhában néha ugyanaz az illat terjeng, amelyet sokan gyerekkorukból ismernek.
