Majonézes köretek, különösen a krumplisaláta
A nyári piknikek, ünnepi tálak és kerti parti visszatérő eleme a majonézes krumplisaláta. Ez a köret azért tud ártalmas lenni a fogyási törekvésekre nézve, mert a burgonya önmagában nem túl magas zsír- és kalóriatartalmú, de a majonéz és a hozzáadott zsiradék könnyen megemeli az energiatartalmat. Egy kanál majonéz több zsírt és kalóriát tartalmazhat, mint sokan gondolják, és egy adag saláta könnyen többkanálnyi majonézt felhalmozhat. Ráadásul a majonézes ízek lassabban telítenek és gyakran pár falattal többet kíván az ember, főleg társaságban.
Itthon sok családnál a burgonyasaláta a menü része ünnepekkor és hétvégén. Az, hogy valaki évente egyszer majonézes salátát eszik, más, mint az, ha heti rendszerességgel kerül az asztalra. A majonéz helyettesítése vagy csökkentése egyes receptekben és a zöldségek arányának növelése gyakorlati módjai a kalóriacsökkentésnek, de ezekről csak annyit, hogy a gyakorlati tapasztalatok és az ízlés is számítanak. Fontos látni, hogy nem a saláta maga a bűnös, hanem a hozzáadott zsírok mennyisége és a rendszeresség.
Közben: mitől válik egy köret problémássá?
Az, hogy egy köret mennyire nehezíti meg a fogyást, nem csak az összetevőin múlik, hanem azon is, hogyan illeszkedik az egész napi energiaegyensúlyba. Ha valaki reggelire könnyebb dolgokat választ, és a nap többi részében is figyel a bevitelre, akkor néha egy gazdagabb köret beleférhet. Ugyanakkor sokan élünk hektikus időbeosztással, és a hétvégi pihenésnél hajlamosak vagyunk megengedni magunknak az extra adagokat. A leggyakoribb hiba az ismétlődés és az adagméret alábecsülése.
Szakmai beszélgetésekben gyakran hallani, hogy nem a konkrét étel a teljesítménycsökkentő ok, hanem az étkezési minták. Aki rendszeresen olyan köreteket eszik, amelyeket előbb felsoroltam, és mellé nem mozog eleget vagy nem figyel a teljes napi bevitelre, az nagyobb eséllyel marad meg egy lassabb fogyás mellett. A személyes tapasztalatok, a családi szokások és az anyagi lehetőségek mind befolyásolják, mi kerül a tányérra, ezért nem egyszerű, fekete fehér szabályokat felállítani.
Végül érdemes megemlíteni, hogy az étkezés élvezete is számít. Ha egy köret egyszerre jelent nosztalgiát és kényeztetést, annak pszichológiai hatása is van az étkezési elégedettségre. Az a fontos, hogy az ember megtalálja azokat a megoldásokat, amelyek hosszú távon tarthatóak és a mindennapokban megvalósíthatóak. A tiltás ritkán működik hosszú távon, a tudatosság és az apróbb változtatások viszont sokszor tovább tartanak.
Nem fogok most ötlettel felvértezett recepteket sorolni, sem szigorú szabályokat adni. Az olvasó dolga eldönteni, mi fér bele a saját életébe és milyen gyakran kíván meg egy kicsit rendhagyóbb köretet. A tapasztalatok és a hétköznapi példák azt mutatják, hogy ha valaki tartós változást akar, érdemes kezdeni a gyakran használt köretek áttekintésével, az adagok mérséklésével és az elkészítési módok finom hangolásával. Végső soron az a cél, hogy legyen helye az örömnek és a célok elérésének is a hétköznapokban.
